Egyre komolyabb gazdasági feszültségek körvonalazódnak a világban, és ezek hatása Magyarországon is érezhető lehet a következő hónapokban. A háttérben globális energiapiaci folyamatok húzódnak meg, amelyek könnyen elindíthatnak egy újabb áremelkedési hullámot. Ebben a helyzetben szólalt meg Orbán Viktor miniszterelnök, aki egy interjúban világossá tette: a kormány nem tervezi a védett árak és az árrésstopok kivezetését a közeljövőben.
A kormányfő szerint a döntés mögött nem politikai, hanem gazdasági kényszer húzódik. Úgy látja, hogy a nemzetközi helyzet olyan irányba halad, amely komoly kockázatokat hordoz az energiaellátás és az árak alakulása szempontjából.
Egy közelgő sokk árnyéka
Az egyik legfontosabb tényező a Hormuzi-szoros körüli feszültség. Ez a térség kulcsfontosságú a globális olaj- és gázszállítás szempontjából, és bármilyen fennakadás azonnal hatással van a világpiaci árakra. Orbán Viktor szerint a közel-keleti infrastruktúrában keletkezett károk miatt egy energiaválság gyakorlatilag elkerülhetetlen.
A miniszterelnök úgy fogalmazott, hogy a sérült létesítmények helyreállítása akár 4–4,5 évig is eltarthat. Ez nemcsak rövid távú problémát jelent, hanem hosszabb távon is befolyásolhatja az energiaellátást.
Miért nem vezetik ki az árstopokat?
A kormány álláspontja szerint a jelenlegi gazdasági környezetben az árstopok kivezetése túl nagy terhet jelentene a lakosság számára. Ha ezek az intézkedések megszűnnének, az árak hirtelen megugorhatnának, ami közvetlenül érintené a családokat.
Orbán Viktor hangsúlyozta, hogy a cél az, hogy az áremelkedések ne egyszerre és kontroll nélkül jelenjenek meg a piacon. A védett árak és az árréskorlátozások ezt a „sokkhatást” hivatottak tompítani.
A miniszterelnök szerint ezek az eszközök nemcsak az üzemanyagoknál, hanem más területeken is működnek, még ha a rendszer bonyolult is.
Ki fizeti meg a különbséget?
Az egyik legfontosabb kérdés, hogy ha nem a lakosság, akkor ki viseli a terheket. Orbán Viktor szerint a rendszer lényege éppen az, hogy a költségeket ne kizárólag a fogyasztókra terheljék.
Mint mondta, több szereplő is részt vehet a teherviselésben: kereskedők, szállítók, finomítók és kitermelők. A kormány ezekkel a szereplőkkel próbál olyan megállapodásokat kötni, amelyek révén az árak kordában tarthatók.
Ez a megközelítés nem új: a miniszterelnök felidézte, hogy korábban is alkalmaztak hasonló válságkezelési eszközöket, például extraprofit-adókat.
Infláció és kamatemelkedés jöhet
A következő hónapok nemcsak az energiaárak miatt lehetnek nehezek. Orbán Viktor szerint a globális folyamatok inflációt és kamatemelkedést is hozhatnak magukkal.
Kiemelte, hogy még ha a Hormuzi-szoros forgalma helyre is áll, annak hatása késleltetve jelentkezik. A következő 60–70 nap különösen kritikus lehet, és az ezt követő időszakban is érezhetőek maradnak a következmények.
Ez azt jelenti, hogy nemcsak az üzemanyagok ára emelkedhet, hanem általános drágulás is bekövetkezhet.
Vita a kereskedőkkel
Az élelmiszereknél alkalmazott árrésstopok kapcsán a miniszterelnök elismerte, hogy vita van a kormány és a kereskedők között. Ugyanakkor hangsúlyozta: nem arról van szó, hogy a boltok veszteséggel értékesítenének, hanem arról, hogy a profitot korlátozzák.
Ez a különbség szerinte fontos, és a cél az, hogy a rendszer működőképes maradjon anélkül, hogy a lakosságra hárulna a teljes teher.
Politika és diplomácia: mit jelent a „barát”?
Az interjú egyik érzékenyebb része a Vlagyimir Putyinnal kapcsolatos kiszivárgott hangfelvétel volt. Orbán Viktor ezzel kapcsolatban azt mondta: a „barát” megszólítás a diplomácia része, és nem jelent személyes kapcsolatot.
Úgy fogalmazott, a politikában nem barátokat kell gyűjteni, hanem az ország számára hasznos kapcsolatokat kell kialakítani. A megszólítás inkább formai, mintsem érzelmi jelentésű.
Választási hajrá: már nem fordítani akarnak
A miniszterelnök a választási esélyekről is beszélt. Elmondása szerint a saját méréseik alapján a kormányoldal előnyben van, ezért a kampány utolsó szakasza inkább az előny megtartásáról szól.
A helyzetet egy 400 méteres síkfutáshoz hasonlította: az utolsó szakaszban már nincs taktika, csak teljes erőbedobás.
Nehéz hónapok jönnek
Az interjú összképe alapján egyértelmű üzenet rajzolódik ki: a következő hónapok gazdaságilag nehezek lehetnek, és a kormány erre próbál előre felkészülni.
A védett árak és az árrésstopok fenntartása ennek az egyik eszköze, amelynek célja, hogy mérsékelje a várható áremelkedéseket és védje a lakosságot.
Hogy ez mennyire lesz hatékony, az nagyban függ a nemzetközi helyzet alakulásától. Egy azonban biztos: az energiapiac mozgásai most minden korábbinál nagyobb hatással lehetnek a mindennapokra – írja a Portfolio.
