A csütörtöki Kormányinfó egyik központi témája a Barátság kőolajvezeték leállása és annak várható hatása volt a magyar üzemanyagárakra. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter arról beszélt, hogy amennyiben nem indul újra a szállítás, „durván emelkedni” fognak a benzinárak, és többször is elhangzott az 1000 forintos literenkénti árszint lehetősége. Bár a drágulás mértéke körül több a bizonytalanság, az világos, hogy az olajvezeték tartós kiesése komoly árnyomást gyakorolna a hazai piacra.
Magyarország kőolajellátásának jelentős része a Barátság kőolajvezetéken keresztül érkezik. A rendszer hosszú évtizedek óta stabil, viszonylag olcsó és kiszámítható szállítási útvonalat biztosít. Ha ez a csatorna leáll, azonnal alternatív beszerzésre van szükség, jellemzően tengeri import formájában, amely drágább és logisztikailag is bonyolultabb. Ez a többletköltség végső soron megjelenik a benzinkutak áraiban.
A miniszter szerint nem csupán a vezeték leállása, hanem az orosz energiaforrásokról való teljes leválás is hasonló hatással járna. Ugyanakkor a régiós példák alapján nem teljesen egyértelmű, hogy a drágulás automatikusan és elkerülhetetlenül bekövetkezne. A környező országok üzemanyagárai gyakran közel azonos szinten mozognak a magyar árakkal, még akkor is, ha eltérő forrásból szerzik be a kőolajat.
Gulyás Gergely arra is utalt, hogy a hazai árak alakulásában szerepet játszik a kormány által fenntartott rezsicsökkentési rendszer. Elmondása szerint a Brent és az Ural típusú kőolaj közötti árkülönbözet jelentős részét adó formájában befizetik, és ebből finanszírozzák a lakossági rezsivédelem egy részét. Ez azt jelenti, hogy az olcsóbb orosz olaj előnye nem teljes mértékben jelenik meg a kutakon, mert a különbözet más költségvetési célokat szolgál.
Az üzemanyagárakat több tényező alakítja egyszerre. A világpiaci olajár önmagában is gyorsan változhat a geopolitikai feszültségek hatására. Emellett a forint árfolyama, a finomítói kapacitások, a logisztikai költségek és az adóterhek is jelentősen befolyásolják a végső literárat. Ha a Barátság vezeték tartósan kiesne, nemcsak a beszerzési ár nőne, hanem a bizonytalanság is, ami a piacokon gyakran önmagában is árnövelő tényező.
A kormány hangsúlyozta, hogy az elmúlt években sokat tett a diverzifikáció érdekében, több irányba kiépítve az interkonnektor kapcsolatokat. Ugyanakkor az alternatív beszerzés jellemzően drágább, és a százhalombattai finomító teljes átállítása más típusú nyersolajra jelentős beruházást igényelne. A miniszter szerint ez több tíz- vagy akár százmilliárd forintos nagyságrendű fejlesztés lenne, amelynek költsége és időigénye is számottevő.
Ha a szállítás nem indul újra, a leggyorsabban az üzemanyagárak reagálhatnak. A nagykereskedelmi árak már néhány nap alatt emelkedhetnek, amit a kutak jellemzően rövid időn belül követnek. Egy elhúzódó ellátási bizonytalanság esetén a literenkénti ár akár több száz forinttal is megugorhat, különösen, ha a nemzetközi olajpiac is feszült marad. Az 1000 forintos ár inkább egy szélsőséges forgatókönyv része, de a politikai nyilatkozat jelzi, hogy a kormány komoly kockázatot lát a helyzetben.
A kérdés nem csupán az, hogy drágul-e az üzemanyag, hanem az is, milyen mértékben és mennyi időre. Rövid távú fennakadás esetén az árkilengés átmeneti lehet, míg egy hosszabb távú leállás tartósan magasabb árszintet rögzíthet a piacon. Az üzemanyag drágulása pedig közvetetten a szállítási költségeken keresztül az egész gazdaságra hat, bár a Kormányinfón a hangsúly kifejezetten a benzin és a dízel árára helyeződött.
A következő hetek kulcsfontosságúak lehetnek. Amennyiben a szállítás újraindul, a piac megnyugodhat, és az árak stabilizálódhatnak. Ha viszont a bizonytalanság fennmarad, a magyar autósoknak fel kell készülniük arra, hogy a kutakon ismét jelentős drágulással szembesülhetnek – írja a Portfolio.
