Szerda este kilenc óra előtt nem sokkal megjelent az a kormányrendelet, amelyet Orbán Viktor miniszterelnök már napközben bejelentett: Magyarország egész területére összehangolt védelmi tevékenységet rendeltek el a kritikus infrastruktúra, különösen az energetikai hálózat védelme érdekében.
A rendelet indoklása a közelmúlt jogszabályaitól eltérő, erősen politikai hangvételű szövegezéssel magyarázza a döntés szükségességét. A dokumentum szerint „a háborúpárti vezetők Kijevben és Münchenben döntést hoztak a háború folytatásáról”, és Ukrajna „egyoldalú lépéssel elzárta a Barátság kőolajvezetéket”. A kormány álláspontja szerint a kialakult helyzet indokolttá teszi a magyar energetikai létesítmények fokozott védelmét.
Mit jelent az „összehangolt védelmi tevékenység”?
A rendelet szövege szerint a kormány a magyar energiabiztonságot ért fenyegetésekre tekintettel rendeli el az intézkedést. A cél az energiahálózat védelmében részt vevő védelmi és biztonsági szervezetek, valamint közigazgatási szervek feladatainak koordinálása és összehangolása.
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az állami szervek megerősített együttműködésben, központi irányítás mellett látják el az energetikai infrastruktúra védelmét.
A rendelet nem részletezi konkrétan, milyen típusú fenyegetésekre reagál a kormány, de a szöveg utal az energiaellátást érintő nemzetközi konfliktusokra és geopolitikai kockázatokra.
Ki irányítja a műveleteket?
A műveleti tevékenységek irányítását és az érintett szervezetek munkájának összehangolását Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter végzi.
Munkáját egy koordinációs testület segíti, amelynek tagjai:
-
Pintér Sándor belügyminiszter
-
Lantos Csaba energiaügyi miniszter
-
Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter
-
Biró Marcell, a miniszterelnök nemzetbiztonsági főtanácsadója
A testület dönt arról is, mely energetikai létesítmények és energiahálózati elemek kapnak kiemelt védelmet.
A Magyar Honvédség is szerepet kap
A rendelet értelmében a kijelölt energetikai létesítmények és hálózati elemek őrzésével és védelmével kapcsolatos feladatokat a Magyar Honvédség látja el.
Ez azt jelenti, hogy katonai jelenlét is megjelenhet bizonyos stratégiai fontosságú létesítményeknél, például erőműveknél, alállomásoknál vagy fontos vezetékszakaszoknál – írja a HVG.
A döntés azt jelzi, hogy a kormány az energetikai infrastruktúrát nemzetbiztonsági kérdésként kezeli.
Meddig marad érvényben a rendelet?
A jogszabály a kihirdetés napján, február 25-én 23 órakor lépett hatályba, és 2026. május 25-én veszti hatályát.
Ez több hónapos időszakot jelent, ami arra utal, hogy a kormány nem rövid távú, hanem elhúzódó fenyegetéssel számol.
Politikai üzenet és geopolitikai háttér
A rendelet indoklásában szereplő megfogalmazások – például a „háborúpárti vezetők” említése – egyértelmű politikai üzenetet hordoznak. A kormány álláspontja szerint Magyarország energiabiztonsága külső döntések és konfliktusok miatt került veszélybe.
Az elmúlt hetekben a Barátság kőolajvezeték körüli fejlemények és az orosz–ukrán háború újabb fordulatai erősítették az energiaellátással kapcsolatos aggodalmakat.
Magyarország jelentős mértékben támaszkodik a vezetéken érkező kőolajra, így annak működése stratégiai kérdés.
Mit jelent ez a lakosság számára?
A rendelet közvetlenül nem vezet be korlátozásokat a lakosság számára, és nem jelent automatikus változást az energiaellátásban. Ugyanakkor azt jelzi, hogy a kormány kiemelt figyelmet fordít az energetikai infrastruktúra védelmére.
A cél a folyamatos ellátás biztosítása, az esetleges külső fenyegetések elhárítása és az energiaárak stabilitásának védelme.
📌 A kormány összehangolt védelmi tevékenységet rendelt el Magyarország egész területére
📌 Az intézkedés az energetikai infrastruktúra fokozott védelmét szolgálja
📌 A műveleteket a honvédelmi miniszter irányítja
📌 A Magyar Honvédség is részt vesz az őrzési feladatokban
📌 A rendelet 2026. május 25-ig marad hatályban
A döntés jól mutatja, hogy az energiabiztonság kérdése a jelenlegi geopolitikai helyzetben kiemelt jelentőséggel bír, és a kormány nemzetbiztonsági szinten kezeli az infrastruktúra védelmét.












