Január 1-jétől 11 százalékkal emelkedett a minimálbér, ami első látásra elsősorban a fizetések növekedését jelenti. A változás azonban ennél jóval messzebbre mutat: érzékelhetően átalakítja a végrehajtási letiltások gyakorlatát is. A jogszabályi keretek ugyan nem módosultak, de a magasabb minimálbér automatikusan megemelte azt az összeget, amelyet a törvény teljes mértékben megvéd a letiltástól. Ennek következtében az alacsonyabb keresetűeknél kevesebb pénz vonható le, miközben a magasabb jövedelmek esetében a végrehajtás mozgástere továbbra is széles – írja a Pénzcentrum.
A kérdés különösen aktuális most, amikor a magyar háztartások egyre nagyobb arányban élnek hitelből, és a hitelkártyás finanszírozás is látványosan terjed.
Ennyivel nőtt a minimálbér 2026-ban
-
január 1-jétől a minimálbér bruttó 322 800 forintra emelkedett, ami pontosan 11 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest. Ez a változás nemcsak a munkavállalók nettó bérét növeli, hanem közvetlen hatással van a végrehajtási letiltások számítási alapjára is.
Fontos tudni, hogy végrehajtás esetén:
-
mindig a nettó munkabérből történik a levonás,
-
vagyis az adók és járulékok levonása után fennmaradó összegből.
Mennyit lehet levonni a fizetésből?
A végrehajtási szabályok alapjai nem változtak a minimálbér emelésével. A törvény továbbra is kimondja:
-
általános esetben a nettó munkabér legfeljebb 33 százaléka vonható le,
-
kivételes esetekben – például több letiltás, jogalap nélkül felvett munkabér vagy tartásdíj – a felső korlát 50 százalék.
Ugyanakkor létezik egy kulcsfontosságú védelmi szabály, amely sokak számára hoz valódi könnyebbséget.
Nőtt a letiltás alól védett jövedelem összege
A jogszabály szerint a nettó munkabér 60 százaléka a nettó minimálbérnek megfelelő összegig teljes mértékben mentes a végrehajtás alól. Ez az a rész, amelyhez a végrehajtó semmilyen körülmények között nem nyúlhat – kivéve gyermektartásdíj esetén.
Mivel ez a védett összeg közvetlenül a minimálbérhez kötődik, a 2026-os emelés automatikusan megemelte ezt a határt is.
-
2025-ben a védett összeg nagyjából 116 ezer forint volt,
-
2026-tól ez az összeg a számítások szerint kicsit több mint 128 ezer forintra nőtt.
Ez azt jelenti, hogy több tízezer munkavállalónál havonta érezhetően több pénz maradhat, még végrehajtás mellett is.
Van egy másik fontos határ: 200 ezer forint felett nincs védelem
A végrehajtási törvény tartalmaz egy fix összeghatárt is, amely nem kapcsolódik a minimálbérhez. A szabály szerint:
-
a nettó munkabér 200 ezer forint feletti része korlátozás nélkül végrehajtás alá vonható.
Ez az összeg nem emelkedik automatikusan a minimálbér növekedésével, így a 2026-os változás ezt a szabályt nem érinti. Ennek következménye, hogy:
-
az alsó jövedelmi sávban valódi könnyebbség jelentkezik,
-
a közepes és magasabb keresetűeknél viszont a levonási gyakorlat lényegében változatlan marad.
Hitelből élünk, de a kockázat nő
A végrehajtási szabályok változását nem lehet elválasztani a magyar háztartások pénzügyi helyzetétől. Magyar Nemzeti Bank adatai alapján a nemteljesítő hitelek aránya továbbra is alacsony, ugyanakkor az eladósodottság üteme figyelemre méltó.
A GKI Gazdaságkutató friss felmérése szerint:
-
a háztartások hitelállománya 2017 és 2025 első negyedéve között 118 százalékkal nőtt,
-
2024 és 2025 között 11,7 százalékos éves bővülést mértek,
-
ez az Európai Unió egyik legmagasabb növekedési üteme volt.
A folyamatot a jövedelmek emelkedése, a lakásárak drágulása és az új hitelprogramok is erősítik.
Kevesebb szerződés, nagyobb tartozások
A kutatások szerint miközben az összes hitelállomány nő:
-
a hitelszerződések száma csökken,
-
vagyis kevesebben, de egyre nagyobb összegeket vesznek fel.
2012 óta a szerződések száma több mint 30 százalékkal visszaesett, miközben az állomány értéke szinte együtt nőtt a jövedelmekkel. Ez a trend növeli a sérülékenységet, hiszen egy jövedelemkiesés esetén sokkal nagyobb a bukás kockázata.
Hitelkártyák: csúcson az adósság, nő a kockázat
A hitelkártyák használata is felpörgött: a Bankmonitor szerint a magyarok hitelkártya-tartozása 159,6 milliárd forintra emelkedett, ami közel nyolcéves csúcsot jelent.
A hitelkártyák:
-
tudatos használat mellett akár kamatmentes eszközök is lehetnek,
-
de késedelem esetén 25–30 százalékos kamatterhelést is jelenthetnek,
ami gyorsan végrehajtási helyzethez vezethet.
A 2026-os minimálbér-emelés:
-
nem változtatta meg a végrehajtás jogi kereteit,
-
viszont megemelte a letiltás alól védett összeget.
Ez a gyakorlatban:
-
az alacsonyabb jövedelműeknél valódi könnyebbséget jelent,
-
a magasabb keresetűeknél viszont nem hoz érdemi változást.
A növekvő hitelállomány és a hitelkártyás tartozások mellett ez a védelem sokak számára az utolsó pénzügyi biztonsági hálót jelenti – de csak addig, amíg a tartozások nem nőnek kezelhetetlen szintre.
