Orbán Viktor miniszterelnök egy Facebook-videóban tette egyértelművé: nem áll meg a kormány a 13. havi nyugdíjnál, 2026 februárjától elindul a 14. havi nyugdíj bevezetése is. Ez az első évben még csak egyheti (negyedhavi) pluszpénzt jelent, de a terv szerint négy év alatt teljes, egyhavi összegű 14. havi juttatássá bővül.
Mindez azt eredményezi, hogy 2026 februárja történelmi hónap lesz a nyugdíjasok számára:
-
érkezik a rendes havi nyugdíj,
-
mellé a teljes 13. havi nyugdíj,
-
és ezen felül a 14. havi nyugdíj első negyedrésze, azaz egyheti pluszpénz.
A Portfolio számításai szerint ez átlagosan 583 ezer forintos kifizetést jelenthet egy nyugdíjasnak 2026 februárjában.
Mit jelent pontosan a 14. havi nyugdíj bevezetése?
A miniszterelnök szavai szerint:
„Az elmúlt évek során sikerült bevezetni a 13. havi nyugdíjat, most pedig elérkezett az ideje annak, hogy egy újabb nagy lépést tegyünk, bevezetjük a 14. havi nyugdíjat.”
A gyakorlatban ez így néz ki 2026 februárjában:
-
rendes havi nyugdíj (a januárban már megemelt összeggel),
-
13. havi nyugdíj – teljes egyhavi ellátás,
-
14. havi nyugdíj első negyedrésze – a havi ellátás kb. 25%-a, azaz egyheti összeg.
Vagyis a nyugdíjasok három külön „forrásból” kapnak pénzt ugyanabban a hónapban.
Gulyás Gergely a Kormányinfón azt is elmondta, hogy:
-
a 14. havi első negyedrész átlagosan 65 ezer forint pluszpénzt jelent jogosultanként,
-
a költségvetés számára pedig kb. 170 milliárd forint (más számítások szerint mintegy 150 milliárd forint) többletkiadást eredményez.
A bevezetés logikája ugyanaz lesz, mint egykor a 13. havinál: fokozatos felépítés, negyedéves lépésekben.
Mennyi pénzt kaphatnak a nyugdíjasok 2026 februárjában?
A Portfolio becslése szerint:
-
2025 novemberében az átlagnyugdíj ~250 000 Ft körül alakult,
-
a novemberi 1,6%-os korrekció után,
-
majd 2026 januárjában várható 3,6%-os nyugdíjemeléssel az átlagnyugdíj kb. 259 000 Ft lehet.
Erre épül rá a februári „pénzeső”:
-
rendes nyugdíj: kb. 259 000 Ft
-
13. havi nyugdíj: még egyszer kb. 259 000 Ft
-
14. havi nyugdíj 1/4 része: kb. 65 000 Ft
Összesen tehát egy átlagnyugdíjas kb. 583 000 forintot kaphat kézhez 2026 februárjában.
Természetesen ez átlagérték, az egyéni összegek a konkrét nyugdíjszinttől függenek.
Ki mennyit kap? – Konkrét példák különböző nyugdíjszinteken
A kormányzati kommunikáció és a hagyományos nyugdíjlogika alapján a 14. havi nyugdíjat is arányosan, a saját ellátás mértéke szerint számítják.
Ez azt jelenti, hogy:
-
aki 200 000 Ft havi nyugdíjat kap,
-
annak a 14. havi első negyedrésze 50 000 Ft lesz;
-
-
akinek 800 000 Ft a nyugdíja,
-
annak a 14. havi negyedrésze 200 000 Ft pluszt jelent.
-
Vagyis a rendszer nem egységes, fix összegű prémium, hanem:
mindenki a saját havi nyugdíja 1/4 részét kapja meg 2026-ban 14. haviként.
A 13. havihoz hasonlóan várható, hogy a 14. havi juttatást sem csak az öregségi nyugdíjasok kapják:
-
a kb. 2 millió öregségi nyugdíjas mellett
-
várhatóan a nyugdíjszerű ellátásokban részesülő mintegy 400 ezer fő (pl. megváltozott munkaképességűek ellátása, egyéb rokkantsági, hozzátartozói ellátások) is jogosult lesz az arányos pluszpénzre.
Hogyan épül fel a 14. havi nyugdíj 4 év alatt?
Orbán Viktor bejelentése szerint a 14. havi juttatás lépcsőzetesen, negyedrészenként épül fel. A menetrend a következő lehet:
-
2026 – a 14. havi nyugdíj 1/4 része (egyheti összeg)
-
2027 – a 14. havi nyugdíj 1/2 része (két heti összeg)
-
2028 – a 14. havi nyugdíj 3/4 része (három heti összeg)
-
2029-től – a 14. havi nyugdíj teljes havi összege jár minden jogosultnak
Ezzel a modelllel gyakorlatilag a 13. havi nyugdíj korábbi bevezetési módszerét „másolják le”, csak most már egy második extra havi juttatásról van szó.
Ha ez a rendszer teljesen kiépül, akkor:
-
egy nyugdíjas 12 havi alapszintű ellátást,
-
plusz 13. havi teljes összeget,
-
plusz 14. havi teljes összeget kaphat évente – vagyis évente 14 havi nyugdíjnyi összeg érkezik.
A 13. havi nyugdíj kanyargós története – innen jövünk
Ahhoz, hogy megértsük a 14. havi bevezetésének súlyát, érdemes röviden áttekinteni, milyen rögös utat járt be a 13. havi nyugdíj Magyarországon.
2003–2006: fokozatos bevezetés
-
2003-ban kezdődött a 13. havi juttatás bevezetése – ekkor még csak negyedhavi összeg járt pluszban.
-
2004-ben a juttatás félhavi összegre nőtt.
-
2005-ben már háromnegyedhavi összeg érkezett.
-
2006-tól 2008-ig már teljes havi 13. havi nyugdíj járt az időseknek.
2009–2010: válság és felfüggesztés
-
A 2008–2009-es gazdasági válság miatt a kormány maximálta a kifizethető 13. havi összeget (80 ezer Ft),
-
de 2009-ben végül is csak az első, max. 40 ezer forintos részletet fizették ki,
-
a második részlet már elmaradt,
-
a 13. havi nyugdíjat pedig határozatlan időre felfüggesztették.
2010–2020: 13. havi nélkül
-
2010 és 2020 között nem létezett Magyarországon 13. havi nyugdíj.
-
A nyugdíjemelések csak a normál éves indexálásra szorítkoztak, plusz néha nyugdíjprémiumra, ha a gazdaság jól teljesített.
2021–2022: fokozatos visszahozás – aztán hirtelen teljes összeg
-
2021-ben újraindult a beépítés: ekkor még csak negyedhavi 13. havi juttatást kaptak a nyugdíjasok.
-
Az eredeti terv szerint évente +1 hét jött volna hozzá, így 2024-re érte volna el a juttatás a teljes havi összeget.
-
Ehhez képest a kormány felgyorsította a folyamatot, és
-
2022-ben, a választási évben már teljes havi 13. havi nyugdíjat kaptak a jogosultak.
-
2023–2025: stabil, teljes havi 13. havi nyugdíj
-
2022 után minden év februárjában érkezett a teljes 13. havi juttatás,
-
ez 2023-ban, 2024-ben és 2025-ben is változatlanul így történt,
-
a jelenlegi nyugdíjtörvény alapján a jövőben is számíthatnak rá a jogosultak.
Most, hogy a 13. havi visszaépítése lezárult, a kormány egy újabb lépcsőt nyit meg: ugyanez a logika indul el a 14. havi irányába.
Mekkora terhet jelent mindez a költségvetésnek?
A 14. havi nyugdíj első, negyednyi bevezetése komoly államháztartási döntés:
-
a kormányzati kommunikáció szerint 2026-ban 170 milliárd forintos pluszkiadást vállal a költségvetés,
-
más becslések szerint kb. 150 milliárd forint körüli összegről lehet szó – ez részben a jogosulti kör pontos nagyságától és a végleges összegektől függ.
Ha a 14. havi nyugdíj teljes egészében kiépül (2029 után):
-
a többletteher évről évre nőni fog, ahogy
-
a negyedhavi → félhavi → háromnegyedhavi → teljes havi rendszer beérik.
-
Eközben nem szabad elfelejteni, hogy:
-
Magyarország jelenleg a GDP kb. 7,6%-át költi öregségi nyugdíjakra,
-
míg az EU-átlag 11,3% körül van.
Tehát a puszta arányokat nézve a hazai nyugdíjkiadások európai viszonylatban még mindig alacsonynak tekinthetők, azonban a következő években:
-
az idősödő társadalom,
-
a csökkenő aktív korú népesség,
-
és a két extra havi juttatás (13. és 14. havi) együtt
komoly hosszú távú finanszírozási kérdéseket vetnek fel.
Mit érzékel ebből a nyugdíjas a mindennapok szintjén?
Rövid távon – különösen 2026 februárjában – a legtöbb nyugdíjas számára a legfontosabb:
-
havi készpénzben, bankszámlán látható plusz,
-
egy olyan hónapban, amikor a téli rezsi, gyógyszerek, élelmiszerárak miatt különösen magasak a kiadások.
Egy átlagnyugdíjas szintjén:
-
a 3,6%-os januári emelés,
-
a 13. havi teljes összeg,
-
plusz a 14. havi első negyede
együttesen érzékelhetően jobb helyzetet teremthet februárban.
Ugyanakkor a szakértők már most felhívják a figyelmet arra, hogy:
-
az egyszeri nagyobb kifizetések nem mindig pótolják a hosszú távon alacsony nyugdíjszintet,
-
és nagyon fontos lenne, hogy a nyugdíjak reálértéke, azaz vásárlóereje ne csak választási ciklusokhoz igazodó lépcsőkben, hanem tartósan is javuljon.
A most bejelentett intézkedéssel új fejezet nyílik a magyar nyugdíjrendszer történetében:
-
a 13. havi teljes visszaépítése után
-
elindul a 14. havi nyugdíj fokozatos bevezetése,
-
első lépésként 2026 februárjában egy egyheti összegű pluszjuttatással.
A nyugdíjasok számára ez:
-
konkrét, kézzelfogható pénzügyi könnyebbséget jelent,
-
különösen egy olyan hónapban, amikor a téli megélhetési költségek magasabbak,
-
és hosszabb távon azt vetíti előre, hogy évente két teljes pluszhavi ellátás is járhat majd nekik.
A költségvetés szempontjából ez több száz milliárd forintos többletteher, amely hosszú távon komoly tervezést igényel, különösen az elöregedő társadalom és az alacsonyabb foglalkoztatotti bázis mellett.
Az azonban biztos: ha a kormány a most felvázolt menetrend szerint halad, akkor 2029-től a magyar nyugdíjrendszerben már a 13. és 14. havi nyugdíj is tartós, beépített elemként jelenik meg, nem egyszeri „ajándékként”.
