Jövő év elejéig olyan törvényi változások léphetnek hatályba, amelyek teljesen új fejezetet nyitnak a kriptoeszközök adóztatásában. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) ugyanis már a külföldi országban végzett kriptoügyletekről is közvetlen információt kaphat – derül ki a Jalsovszky Ügyvédi Iroda közleményéből. A cél, hogy Magyarország is beépítse jogrendjébe a nemzetközi kriptoeszköz-információcsere (CARF – Crypto-Asset Reporting Framework) előírásait – írja a Dívány.
A NAV már a külföldi tőzsdékről is látni fogja az adatokat
A törvényjavaslat-csomag szerint – amelyet az Országgyűlés elé már benyújtottak, és amelynek rendelkezései várhatóan 2026. január 1-jéig lépnek hatályba – a kriptoeszköz-szolgáltatók automatikus adatküldési kötelezettséget kapnak.
Ez azt jelenti, hogy a jövőben az adóhatóságokhoz eljutnak az ügyfelek tranzakciós adatai, beleértve:
-
a vásárlásokat és eladásokat,
-
az éves forgalmat és egyenlegeket,
-
sőt akár a wallet (digitális pénztárca) mozgásait is.
A magyar adóhatóság így nemcsak a hazai, hanem a külföldi platformokon végzett ügyletekről is pontos képet kaphat. Ez gyakorlatilag véget vet annak a korszaknak, amikor a kriptobefektetők abban bíztak, hogy a külföldi tőzsdéken szerzett jövedelmeiket nem látja a NAV.
Csak néhány ország maradhat „láthatatlan”
Az automatikus adatmegosztásban a legtöbb fejlett ország – köztük az EU-tagállamok – már részt vesz. Aki tehát abban reménykedik, hogy „kikerüli” a magyar adóhatóság látókörét, annak csak néhány opció marad:
Argentína, India és Panama jelenleg nem tagjai sem az EU-nak, sem a CARF-rendszernek. Az itt tartott kriptovagyonról tehát egyelőre nem érkezik automatikusan adat Magyarországra.
Az ügyvédi iroda szakértői ugyanakkor hangsúlyozzák: hosszú távon ezek az országok is csatlakozhatnak, így az adóelkerülés lehetősége idővel teljesen megszűnhet.
2027-ben indul a tényleges adatcsere
A hatóságok közötti információáramlás technikai indulása 2027-re várható. Ez azt jelenti, hogy a 2026-os évben végzett kriptoügyletek adatai 2027 folyamán jutnak majd el a NAV-hoz.
Ez az időszak tehát átmeneti „felkészülési időnek” tekinthető – de a szakértők szerint senkinek sem érdemes halogatni a nyilvántartás rendezését.
Kötelező lesz pontos nyilvántartást vezetni
A törvényjavaslat szerint minden adózónak saját felelőssége lesz, hogy pontos, visszakövethető nyilvántartást vezessen a kriptoügyleteiről.
„Aki átláthatóan és jogszerűen működik, annak semmi félnivalója” – hangsúlyozta Gondi Anilla, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda ügyvédje.
Viszont azok, akik nem vezetnek nyilvántartást, és utólag derül ki a bevételeik elhallgatása, komoly szankciókra számíthatnak.
A NAV a külföldi adatszolgáltatások alapján automatikusan összeveti majd az információkat az adóbevallásokkal.
Mi történik, ha eltérés van az adatok között?
Ha a NAV és az adózó által megadott adatok között eltérés mutatkozik, az adóhatóság „támogató eljárást” indíthat. Ez egyfajta önellenőrzési lehetőség, amelyben az adózó pótlólag rendezheti a hiányosságokat.
Ha viszont az önkéntes korrekció elmarad, a NAV ellenőrzést indíthat, és:
-
adóhiány megfizetését írhatja elő,
-
akár 50%-os adóbírságot is kiszabhat,
-
valamint késedelmi pótlékot számolhat fel.
Mire figyeljenek a kriptobefektetők?
A 2026–2027-es átállási időszak kulcsfontosságú lesz:
-
minden kriptós tranzakciót (vásárlás, eladás, átváltás, staking, NFT) érdemes rögzíteni,
-
a nyereséget forintban is fel kell tüntetni,
-
az adózást pedig a magyar szabályok szerint kell elvégezni (jelenleg 15%-os SZJA a realizált nyereség után).
Aki eddig „rejtőzködött” a külföldi tőzsdéken, annak érdemes mielőbb rendeznie korábbi adóügyeit, mert a 2027-es adatszolgáltatás visszamenőleg is feltárhatja a rejtett jövedelmeket.
A kriptoeszközök adóztatása 2026-tól teljesen új korszakba lép:
-
a NAV már nemcsak a hazai, hanem a külföldi kriptotőzsdék adatait is látni fogja,
-
az adatcsere 2027-ben indul,
-
az adózóknak pontos nyilvántartást kell vezetniük,
-
az eltitkolt jövedelmek bírságot és adóhiányt vonhatnak maguk után.
A szabályozás célja, hogy átláthatóbb, biztonságosabb és jogkövetőbb környezetet teremtsen a digitális eszközök piacán.
