A 2026-ban hatályos szabályok szerint az egyik legfontosabb kérdés a nyugdíj előtt álló munkavállalók számára az, hogy hány év szolgálati idő szükséges és hogyan hat ez a nyugdíjuk összegére. Az alábbiakban részletesen áttekintjük, hogy mit jelent a „szolgálati idő” fogalma, hogyan számítják azt, milyen minimális időszak szükséges a teljes öregségi nyugdíjhoz, valamint bemutatjuk az új táblázatos szabályrendszert, amellyel 2026-ban számolni kell.
Mi számít szolgálati időnek?
Az állami nyugdíjrendszerben szolgálati időnek tekintendő – több kategóriában – az az időszak, amely alatt az érintett személy biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban állt vagy az állam–jogszabály szerinti elismert időszakot tölti. A legfontosabb kategóriák:
-
Az a jogviszony, amelyben biztosítási kötelezettség áll fenn és járulékfizetés is történik (pl. munkaviszony, közalkalmazotti jogviszony).
-
Az olyan pénzellátásban részesülés időszaka, amely nyugdíjjárulékköteles (például táppénz, gyermekgondozási díj bizonyos része).
-
Járulékfizetéssel történő megállapodás alapján teljesített időszak.
-
Olyan időszakok is, amelyek biztosítással nem jártak, de a jogszabály- szerint szolgálati időként elismerhetők (például egyes gyermeknevelési időszakok, bizonyos tanulmányi időszakok).
Ez azt jelenti, hogy nem mindegy milyen jogcímen és milyen feltételekkel történt a tevékenység – a szolgálati időbe beszámíthatóság fontos feltétele a járulékfizetés vagy jogszabály szerinti elismerés.
Mekkora idő szükséges a teljes öregségi nyugdíjhoz?
2026-ban is az alábbi fő szabályok érvényesek:
-
Az öregségi nyugdíj – nem tekintve a kedvezményes feltételeket (pl. nők 40) – akkor állapítható meg, ha a személy betöltötte az öregségi nyugdíjkorhatárt és rendelkezik legalább 20 év szolgálati idővel.
-
Ha valaki nem rendelkezik 20 év szolgálati idővel, akkor résznyugdíjra lehet jogosult – ennek feltétele minimum 15 év szolgálati idő.
-
Az öregségi nyugdíjkorhatár 2026-ban változatlan: 65 év mind férfiak, mind nők számára.
A szolgálati idő tehát nemcsak jogosultsági kérdés – hogy „bemehetek-e” nyugdíjba –, hanem az összeg meghatározásában is kulcsszerepe van.
Hogyan hat a szolgálati idő a nyugdíj összegére? – A „friss táblázat” szabályrendszere
Az állami nyugdíj összege két fő tényezőtől függ: (1) a havi átlagkeresettől (az ún. „nyugdíj alapját képező átlagkereset”), és (2) a szolgálati időtől – azon belül attól, hogy hány év szolgálati idő van mögöttünk. A 2026-ra érvényes szabályozás a következő százalékos arányokat alkalmazza:
-
Alap: 15 év szolgálati idő esetén az átlagkereset 43%-a jár.
-
16-25 év között minden további év után +2% jár (azaz 15 év után 43%, 16 év után 45%, stb.).
-
26-36 év között minden további év után +1%.
-
37-40 év között minden év után +1,5%.
-
41-49 év között minden év után +2%.
-
50 év szolgálati idő vagy több esetén az átlagkereset 100%-a jár.
Ez azt jelenti, hogy minél több szolgálati évet szerzett valaki, annál magasabb százalékkal multiplizálják az átlagkeresetét, tehát annál magasabb nyugdíjra számíthat. A „friss táblázat” szerint tehát 2026-ban is alkalmazandók ezek a százalékos sávok – tehát fontos a pontos szolgálati idő nyilvántartása.
Mi változik 2026-ban?
A 2026-os év különleges abból a szempontból, hogy bár az alap-feltételek nem módosultak drasztikusan, az érintetteknek különösen érdemes figyelniük néhány részletre:
-
A szolgálati idő számításában az ún. arányos szolgálati idő fogalma fontos: ha részmunkaidőben dolgoztak, vagy olyan jogviszonnyal voltak (például KATA-s vállalkozó, őstermelő) ahol a járulékalap nem érte el a minimálbér szintjét, akkor ez az időszak nem feltétlenül számít teljes évként.
-
A „friss” táblázat arra is felhívja a figyelmet, hogy azoknak, akik 2026-ban vonulnak nyugdíjba, érdemes előzetesen adatokat egyeztetniük az állami nyugdíjfolyósítóval: pontosan mennyi szolgálati idő áll elismerés alatt, van-e hiányos időszak, van-e olyan időszak, amit a munkavállaló nem tekintett bejelentettnek.
-
A táblázatban az is szerepel, hogy nem változik 2026-ban az öregségi nyugdíjkorhatár, ami azt jelenti, hogy a szolgálati idő megtelése után a 65 éves korhatár betöltésével számolni lehet.
Gyakorlati tanácsok a felkészüléshez
-
Kérjen szolgálati idő-igazolást vagy lekérdezést az állami nyugdíjfolyósítótól, hogy lássa: hány év/nap szolgálati ideje van elismerve, hol vannak esetleges hiányosságok.
-
Ha részmunkaidőben dolgozott, vagy olyan munkaviszonyban állt, ahol a járulékalap alacsonyabb volt, gondolja át azt, hogy az ilyen időszakokat hogyan számítják be – lehet, hogy arányosan kevesebb szolgálati időként kerül figyelembevételre.
-
Ha közel áll a nyugdíjkorhatár betöltéséhez, kalkuláljon: ha például már 30 év szolgálati ideje megvan, nézze meg, az 26-36 év sávban +1%/év szabály hogyan működik – ez segít előre látni, mekkora lesz a nyugdíja.
-
Vegye figyelembe, hogy bár 20 év a minimum teljes öregségi nyugdíjhoz, minél hosszabb a szolgálati idő, annál kedvezőbb a százalékos szorzó, és így nagyobb lesz a havi nyugdíj – tehát ha lehetősége van, hosszabb maradni munkaviszonyban, az anyagi szempontból is kedvező lehet.
-
Ha különleges körülmények állnak fenn – például kedvezményes nyugdíjra jogosító feltételek (pl. „Nők 40” program) –, akkor az ilyen kedvezmények szolgálati időre és korhatárra is vonatkozhatnak, fontos ezeket is mérlegelni.
A 2026-ban hatályos szabályrendszer szerint a szolgálati idő és annak hossza kulcsfontosságú szerepet játszik abban, hogy ki mikor és milyen összegű nyugdíjra lesz jogosult. A friss táblázatos szabály szerint az átlagkereset százaléka növekszik a szolgálati évek számával, az alapfeltétel pedig az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése és minimum 20 év szolgálati idő. Az arányos szolgálati idő, a részmunkaidő és a járulékalap alacsony volta befolyásolhatja a számítást, ezért célszerű előre felkészülni és nyilvántartani a pontos időszakokat.
A nyugdíj-tervezés szempontjából kiemelten fontos: ne csak azt nézzük, „mikor mehetek nyugdíjba”, hanem azt is, hogy „milyen szolgálati idővel, milyen százalékkal és így milyen nyugdíjjal”. Ebben a tekintetben 2026-ban a szolgálati idő szabályai változatlanok, de a részletek – megszerzés módja, elismerése – komoly szerepet játszanak.
