Új nyugdíjkorhatár 2025/2026! Akár 8 év különbség is jöhet!

Az alábbi cikk részletesen bemutatja a legfrissebb javaslatokat és lehetséges változásokat a nyugdíjkorhatárral kapcsolatban 2025–2026 környékén, különös tekintettel arra, hogy egyes nők akár 8 évvel korábban is nyugdíjba vonulhatnak kedvezmények révén. Érdemes áttekinteni a jelenlegi szabályokat, a javasolt módosításokat, a lehetséges hatásokat, valamint a kritikus kérdéseket.

A jelenlegi szabályozás – ki mehet nyugdíjba ma?

Magyarországon az öregségi nyugdíjkorhatár fokozatosan emelkedett, és jelenleg az alábbi szabályok érvényesek:

• Az öregségi korhatár azok számára, akik 1957-ben vagy később születtek, 65 év.

• Korábbi évjáratok esetén – például 1955-ben, 1956-ban – az öregségi korhatár napra pontosan korábbi dátumokhoz igazodik, némely esetben 65 év és néhány hónap kombinációjával.

• Az “öregségi résznyugdíjra” akkor válik valaki jogosulttá, ha betöltötte az adott személyre érvényes nyugdíjkorhatárt, és legalább 15 év szolgálati idővel rendelkezik.

• Emellett létezik a különféle kedvezmények rendszere: ha valaki előzetes kedvezménytáskát vagy korkedvezményt tud érvényesíteni, akkor a nyugdíjba vonulás ideje korábban lehet, de ennek feltételei szigorúak.

Ezek a szabályok már most is számos egyedi esetet kezelnek — például a női kedvezményes nyugdíjbavonulásokat, korábbi korkedvezményes szabályokat vagy a szolgálati idő körüli számításokat.

A javasolt változás: akár 8 évvel korábban?

Az éppen napvilágra került információk szerint 2025–2026 körül bevezethető egy olyan változtatás, amely lehetővé teszi, hogy bizonyos feltételek mellett nők akár 8 évvel korábban vonulhassanak nyugdíjba. A javasolt modell így nézne ki:

• Az érintetteknek legalább 32 év keresőtevékenységgel eltöltött szolgálati idővel kell rendelkezniük.

• Ezen felül gyermekneveléssel töltött idő is beszámítható a szükséges szolgálati időbe — akár 8 évnyi kedvezményt is el lehet számolni gyermeknevelési évek formájában (például terhesség, gyermekgondozási díj, GYES, GYED, ápolási díj, stb.).

• Így a gyakorlatban, ha valaki 32 év “hagyományos” szolgálati időt teljesített és megfelel a gyermeknevelési idő beszámítási feltételeinek, akár 40 év jogosultsági idő is összejöhet, ami lehetővé teheti a korábbi nyugdíjazást.

• A szabály tehát úgy épülne fel, hogy a gyermekenkénti kedvezmény — például évente +1 év szolgálati idő — választható opció lehet az arra jogosult nők számára.

Az elképzelés – ha jogszabályba kerül – radikális változást hozna, mert a nők nagy része számára ez valóban lehetőséget adna arra, hogy több évvel korábban mehesse nyugdíjba, feltéve, hogy korábban gyermeknevelési időket tud igazolni.

Előnyök és indokok a javaslat mellett

Társadalmi igazságosság és méltányosság

Az egyik legfőbb érv a változás mellett, hogy méltányosabbá teszi a nyugdíjrendszert azok számára, akik hosszú éveken keresztül hátrányba kerültek (például gyermeknevelési idő miatt). Jelenleg sok nőnek hosszú éveken át kiesésük van a munkapiacról vagy csökkentett jövedelemmel dolgozik gyermekgondozás miatt. Ha ezek az évek részben beszámíthatók, a korábbi nyugdíjazás kompenzációként szolgálna.

Növelheti a nyugdíjas lét biztonságát

Az időskori megélhetés már most is sok nyugdíjas számára kihívás. A korai nyugdíjazás lehetősége stabilabb jövedelmi helyzetet adhat azoknak, akiknek korlátozott egészségi állapotuk vagy más terheltségük miatt nincs lehetőségük tovább dolgozni.

Változások ösztönzése a családpolitikában

Ez az intézkedés része lehet egy átfogó családpolitikai csomagnak, amely a gyermeknevelést, családtámogatásokat és munkaerő-piaci ösztönzőket is tartalmazza – ezzel együtt egy hosszú távú demográfiai stratégia része lehet.

Kihívások, korlátok és kockázatok

Költségvetési terhek

A legnagyobb probléma az, hogy a korai nyugdíjazási lehetőség plusz kiadásokat generálhat az állami nyugdíjrendszerben. Milyen lesz a megterhelés, ha minden jogosult élne ezzel a kedvezménnyel? A költségvetést terhelő többlet kifizetések jelentősek lehetnek – hiszen 8 évvel korábbi nyugdíjazás azt jelenti, hogy hosszabb ideig kap valaki járandóságot.

A jogosultság feltételeinek szigorúsága

A javaslat nem automatikus, csak azoknak járna, akik megfelelnek a feltételeknek: 32 év keresőtevékenység, gyermeknevelési idők igazolása, egyedi ügyek vizsgálata. Sok nő nem éri el a minimális feltételeket, így nem lesz általános lehetőség.

A rendszer fenntarthatósága

Ha sokan élnek ezzel a lehetőséggel, az tovább csökkentheti a járulékfizetők és nyugdíjasok arányát. Az öregségi nyugdíjrendszer már jelenleg is demográfiai kihívásokkal küzd, és egy ilyen kedvezmény meggyengítheti annak pénzügyi stabilitását.

Vásárlóerő vs nominális járandóság

Még ha valaki korábban mehet is nyugdíjba, az nem jelenti automatikusan, hogy anyagilag jobban járna. A vásárlóerő megőrzése továbbra is kihívás marad: ha a nyugdíjemelés nem tart lépést az inflációval, akkor az időskorban kapott összeg reálértéke alacsonyabb lehet.

Az út a törvényhozásig – hogyan lehetne életbe léptetni?

1. Törvényjavaslat kidolgozása – az Országgyűlés elé kerülő javaslatnak egyértelműen kell szabályoznia, ki jogosult a kedvezményre, mik a feltételek, hogyan történik a szolgálati idő beszámítása, milyen korlátozásokkal.

2. Számítások, hatástanulmányok készítése – közgazdasági elemzések szükségesek annak felméréséhez, hogy a költségvetés mekkora terhet képes elviselni.

3. Társadalmi párbeszéd és vita – a nyugdíjas szervezetek, női civil szervezetek és érdekképviseletek bevonása annak érdekében, hogy a rendszer igazságos legyen.

4. Fokozatos bevezetés / átmeneti szabályok – először korlátozott körben (pl. különösen sok gyermekes nők) bevezetni, hogy a rendszer túlterhelése mérséklődjék.

   Hirdetés

   
   
   

5. Módosítások, finomítások – idővel finomítani a kedvezményes szabályokat (maximális kedvezményi éveket, szolgálati idő alsó határait), hogy az intézkedés fenntartható legyen.

Lehetséges hatások a gyakorlatban – példák, forgatókönyvek

Példapont: Anna, 58 éves, három gyermeke van

Anna 1967-ben született, 32 évnyi munkaviszonnyal rendelkezik. Három gyermeknevelési évét is igazolni tudja (pl. GYES/GYED időszakokkal). A javaslat szerint ezekkel az időkkel plusz 3 év kedvezmény járna, tehát 35 év “összesített szolgálati idővel” rendelkezne – és így akár 7–8 évvel korábbi nyugdíjazás lehetséges. Anna így 57–58 évesen is jogosulttá válhat arra, hogy nyugdíjba vonuljon – feltéve, hogy a joga valamint adminisztratív jóváhagyások rendben vannak.

Forgatókönyv: kismértékű igénybevétel

Ha csak egy kisebb rész – például 100-200 ezer nő – élne ezzel a lehetőséggel, a rendszer pénzügyi terhe kezelhetőbb maradna. A prémium igénylési szabályokkal, átmeneti korlátozásokkal és sávos kedvezményekkel lehetne a költségvetési terhet szabályozni.

Mit tehetsz most, ha érdekel a korai nyugdíjazás?

• Ellenőrizd szolgálati idődet, különösen azt, hogy hány év dolgoztál keresőtevékenység keretében.

• Gyűjts dokumentációt a gyermeknevelési időkről (GYES, GYED, gyermekszám, gyermeknevelési támogatás, ápolási díj stb.).

• Kövesd a parlamenti folyamatokat, hogy időben tájékozódhass a törvényjavaslatokról.

• Konzultálj nyugdíjszakértővel: ha a javaslat törvényerőre emelkedik, szükséges lehet egyéni igénylést indítani.

• Készíts pénzügyi tervet: ha korábban nyugdíjba vonulsz, mérlegeld, hogy a csökkentett befizetések és a hosszabb nyugdíjfolyósítás jogosultsága miként befolyásolja a jövedelmed.