Magyarországon a nők és férfiak számára egységesen 65 év a nyugdíjkorhatár, ám a dolgozó nők egy része ennél korábban is visszavonulhat a munkából a Nők 40 programnak köszönhetően. Ebben a cikkben azonban nem a korkedvezményes, hanem a hagyományos, öregségi nyugdíj igénylésének menetét és előkészületeit mutatjuk be részletesen – mert a folyamat korántsem egyszerű, és már évekkel a korhatár betöltése előtt érdemes rá tudatosan készülni.
Mikor kezdődik a nyugdíjazásra való felkészülés?
Ha valaki 65 éves koráig tervez dolgozni, akkor a felkészülés optimális ideje a 62. életév körül kezdődik.
Ez azért fontos, mert a Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság általában három évvel a nyugdíjkorhatár betöltése előtt hivatalból megküldi az érintettnek a nyilvántartott biztosítási és kereseti adatait tartalmazó kimutatást.
Ez a kimutatás vagy:
-
postai úton érkezik, vagy
-
elektronikusan, az Ügyfélkapu vagy a Digitális Állampolgárság (DÁP) rendszerén keresztül.
A dokumentum az állam által vezetett nyilvántartás összes adatát tartalmazza, és kulcsfontosságú szerepe van abban, hogy helyesen állapítsák meg a nyugdíj összegét.
Mit tartalmaz a hivatalos kimutatás?
A kapott dokumentum több részből áll, és pontos képet ad a munkavállaló életpályájáról. A legfontosabb elemek:
-
Szolgálati idő – minden olyan időszak, amikor a munkavállaló biztosított jogviszonyban állt (munkaviszony, vállalkozói évek, közalkalmazotti státusz stb.).
-
Jogosultsági idő – csak a keresőtevékenységgel vagy gyermekneveléssel töltött időszakokat számítja be.
-
Korkedvezményes időszakok – pl. veszélyes munkakörökben vagy különleges foglalkozások esetén.
-
Kereseti adatok – a nyugdíj számításához figyelembe vett bruttó jövedelmek.
Fontos tudni, hogy a kimutatás nem tartalmazza a várható nyugdíjösszeget, hanem csupán azokat az adatokat, amelyek alapján azt majd kiszámítják.
Miért fontos az adategyeztetés?
Sokan csak ilyenkor szembesülnek azzal, hogy a rendszer nem tartalmaz minden korábbi munkahelyet vagy időszakot. Ez gyakori probléma, különösen azoknál, akik:
-
több munkahelyen dolgoztak,
-
egyéni vállalkozók voltak,
-
vagy a 80–90-es években foglalkoztatottként még papíralapon jelentették be őket.
Ha az adatokban hibát találunk, azonnal jelezni kell a Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság felé, mert a nyugdíjmegállapító határozat után már csak bírósági úton lehet módosítást kérni.
Az adategyeztetés menete a következő:
-
A hibás vagy hiányzó adatokat be kell jelenteni.
-
A hiányt munkáltatói igazolásokkal, kereseti papírokkal, adóhatósági dokumentumokkal lehet pótolni.
-
A hivatal megadott határidőn belül visszaigazolja a módosított adatokat.
Ez az eljárás időigényes lehet, de elkerülhetetlen, ha biztosra akarunk menni.
Szolgálati idő vs. jogosultsági idő – nem ugyanaz!
A legtöbben összekeverik ezt a két fogalmat, pedig a különbség lényeges:
-
A szolgálati idő minden biztosítási jogviszonyt magában foglal (pl. táppénz, gyes, gyed időszaka is beleszámít).
-
A jogosultsági idő viszont csak azokat az éveket veszi figyelembe, amikor valós keresőtevékenység vagy gyermeknevelés történt.
Ez a különbség például a Nők 40 esetében döntő, de a rendes nyugdíj megállapításánál is befolyásolhatja a számított összeget.
A nyugdíjmegállapítás folyamata
Amikor elérkezik a nyugdíjkorhatár, a folyamat több lépésből áll:
-
Kérelem benyújtása – a nyugdíj megállapítását elektronikusan vagy papíron lehet kérni a Magyar Államkincstárnál (korábban Nyugdíjfolyósító Igazgatóság).
-
Adatok ellenőrzése – a hivatal a beérkezett kérelmet összeveti az állami nyilvántartással.
-
Határozat kibocsátása – a megállapított szolgálati idő és kereseti adatok alapján kiszámítják a nyugdíj összegét.
-
Kifizetés – a nyugdíjfolyósítás az első hónapban általában visszamenőleg is megtörténik a jogosultság kezdő napjától.
Milyen iratokat érdemes előre összegyűjteni?
A zökkenőmentes ügyintézés érdekében ajánlott már évekkel korábban összerendezni az összes fontos dokumentumot.
Ezek közé tartoznak:
-
korábbi munkaszerződések,
-
jövedelemigazolások (különösen a 1988–1990-es évekből),
-
vállalkozói igazolások,
-
gyes/gyed/csed határozatok,
-
katonai szolgálat igazolása (férfiaknál),
-
és minden olyan dokumentum, amely igazolja a biztosítási jogviszonyt.
Ha bármelyik hiányzik, még időben beszerezhető a korábbi munkáltatóktól vagy az adóhatóságtól.
A nyugdíjmegállapító határozat és a fellebbezés
Miután a nyugdíjbiztosító megállapította a nyugdíjat, egy hivatalos határozatot küld ki, amelyben szerepel:
-
a nyugdíj kezdő napja,
-
a szolgálati idő hossza,
-
a számítás alapjául vett jövedelmek,
-
és a havi nyugdíj összege.
Amennyiben az ügyfél nem ért egyet az adatokkal, a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül lehet felülvizsgálati kérelmet benyújtani.
Ha a hiba az adatok pontatlanságából fakad, új dokumentumokkal igazolható a helyes érték.
