Az iskolások és a pedagógusok számára minden évben kiemelt jelentősége van a tanév közbeni szüneteknek. A 2025/26-os tanév rendje alapján az idei őszi szünet 2025. október 23-án, a nemzeti ünnepen kezdődik, és november 2-án, vasárnap ér véget. Ez összesen 11 naptári nap pihenőt jelent a diákoknak és a tanároknak, amely első pillantásra két nappal hosszabb, mint a 2024-es őszi szünet. A helyzet azonban nem ilyen egyszerű – több szakmai szervezet és sajtóorgánum is rámutatott arra, hogy van egy jelentős „szépséghibája” az idei hosszabbnak tűnő szünidőnek.
A 2025/26-os tanév rendje a Magyar Közlönyben
A tanév rendjéről szóló részletes szabályozás a Magyar Közlöny 87. számában jelent meg még a nyár folyamán. Ennek értelmében:
-
az őszi szünet 2025. október 23-tól november 2-ig tart,
-
a szünet egybeesik az 1956-os forradalom és szabadságharc emléknapjával, valamint a halottak napjával,
-
az őszi óraátállítás is ebben az időszakban lesz.
Ez naptár szerint 11 napos kikapcsolódást jelent, amely első ránézésre kedvezőbbnek tűnik a 2024-es tanévhez képest. A felsőoktatásban azonban az intézmények maguk dönthetnek arról, tartanak-e őszi szünetet, így az egyetemisták számára nem egységes a helyzet.
A ledolgozós szombat ront a képen
A legtöbb vita forrása a 2025. október 24-i pénteki pihenőnap. Ezt ugyanis a kormány döntése értelmében október 18-án, szombaton kell ledolgozni. Vagyis a diákok és a pedagógusok a szünet előtt egy rendes tanítási szombatot kapnak, hogy cserébe október 24-én otthon lehessenek.
Ez több szempontból is problémás:
-
A szünet valójában nem 11 napos, hanem csak 10.
-
Ha levonjuk a hétvégéket és az ünnepnapokat, sok számítás szerint csak 5 valódi szabadnap marad a diákoknak.
-
A pedagógusok szakszervezetei, különösen a PDSZ (Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete) szerint a ledolgozós szombat súlyosan igazságtalan, sőt, jogellenes, hiszen a szünet idejére kiadott kötelező szabadságot előre kell ledolgozni.
Nagy Erzsébet, a PDSZ ügyvivője korábban úgy nyilatkozott: „Kiadott szabadságot ledolgoztatni jogellenes. Ez a gyakorlat különösen az őszi és téli szüneteket érinti, amikor a munkáltató kötelező szabadságként adja ki a szünet napjait, a tanárokat azonban előtte vagy utána plusz szombatokon dolgoztatják le.”
Nem csak az őszi szünet problémás
Az elmúlt években más szünetek rendje is megváltozott. A legnagyobb vita a nyári szünet körül alakult ki.
-
2025-ben a nyári szünet június 23-án kezdődött és augusztus 31-én ért véget, vagyis összesen 10 hétig tartott, ugyanúgy, mint 2024-ben.
-
Régebben jellemző volt, hogy a tanítás egy héttel korábban véget ért, így a diákoknak hosszabb pihenőjük volt.
-
A téli szünet meghosszabbítása miatt a nyári szünet rövidebb lett, ami összecsúsztatja az érettségiztetést és a tanév lezárását.
Ez a helyzet nemcsak a pedagógusok életét nehezíti, hanem a diákokét is, hiszen június második felében egyre elviselhetetlenebb a hőség a légkondicionáló nélküli tantermekben, miközben a szóbeli érettségik is ekkor zajlanak.
A 2025/26-os tanév további menetrendje
A rendelkezésre álló információk alapján:
-
Az utolsó tanítási nap 2026. június 19., péntek lesz.
-
Az új tanév várhatóan szeptember 1-jén, kedden kezdődik majd (hivatalos bejelentés később várható).
-
A téli szünet idején hasonló helyzet alakulhat ki, hiszen a december 24-i pihenőnapot is előre kell ledolgozni december 13-án, szombaton – ez szintén beleesik a pedagógusok kötelező szabadságába.
A 2025-ös őszi szünet papíron hosszabbnak tűnik, valójában azonban a ledolgozós szombat miatt rövidebb. Ez nemcsak a diákok számára csalódás, hanem a pedagógusoknak is jelentős jogi és szakmai problémát okoz. Bár a hivatalos naptár 11 napos szünetet ígér, a gyakorlatban mindössze néhány nap valódi pihenőt jelent.
A vita ismét rámutat arra, hogy az iskolai szünetek szabályozása és a tanév hossza folyamatos feszültséget okoz a szülők, a pedagógusok és a diákok életében egyaránt.