Az 55 év fölötti generáció pénzügyi felkészültségi hiányaira és a nyugdíjrendszer jövőbeni kihívásaira. A cikk olyan adatokat és becsléseket tartalmaz, amelyek arra utalnak, hogy azok, akik 55 év környékén vagy felett vannak, komoly veszéllyel néznek szembe: az állami nyugdíj valószínűleg jóval alacsonyabb arányban fogják tudni biztosítani a korábbi életmód fenntartását. Az infláció és az alacsony megtakarítási hajlandóság tovább növeli a bizonytalanságot.
Fő pontok, adatok
-
Megugró 65 év felettiek aránya
A KSH Népességtudományi Intézet becslése szerint Magyarországon 2017-ben az idősek (65 év felettiek) aránya ~17% volt, 2030-ra ez az arány több mint 23% lehet, 2040-re pedig ~28%.
Ebből következik, hogy az idősek támogatására, ellátására vonatkozó költségek növekedni fognak; kevesebb aktív dolgozó fizeti a járulékot, miközben több nyugdíjas lesz. -
Az állami nyugdíj arányának csökkenése
A cikk szerint ha nem történik jelentős változás, az állami nyugdíjak aránya a „végső” fizetéshez képest a korábbi ~67%-ról masszívan 50% alá eshet.
Ez azt jelenti, hogy az 55 felettieknek, de különösen azoknak, akik az állami nyugdíjra hagyatkoznak, komoly bevételkieséssel kell számolniuk idős korukban. -
Megtakarítás hiánya
-
Az Allianz felmérése szerint a megtakarítással nem rendelkezők körében felülreprezentáltak a 42-58 évesek.
-
A Groupama és más kutatások mutatják, hogy a magyarok 41%-ának nincs semmilyen tartaléka a váratlan élethelyzetekre.
-
Az éves infláció és az életszínvonal emelkedése mellett sokan úgy érzik: „nem éri meg félretenni”, mert a hozam alacsony, vagy mert nem tartják egyértelműnek, hogy mit és hogyan kellene megtakarítani.
-
-
Az öngondoskodás lehetőségei
A cikk említ egy példát: ha valaki havi kb. 20 ezer forintot kezd el félretenni fiatalon (pl. 25 évesen), és kb. 5%-os éves hozammal számol, akkor 65 éves korára akár 42 millió forintot meghaladó megtakarítással rendelkezhet.
Ha valaki később, pl. 40 éves korában kezdi, hasonló feltételekkel kb. 15 millió forintra számíthat. Ez is mutatja, hogy még ha később lépnek is, akkor is van lehetőség egy rendezettebb helyzet kialakítására.
Elemezés: miért van ez így, és mik a kockázatok?
-
Demográfiai változások: az elöregedés miatt kevesebb aktív járulékfizető lesz, magasabb lesz a nyugdíjasok aránya → ez feszíti a nyugdíjrendszert.
-
Infláció és életszínvonal-növekedés: azok a kiadások, melyek 10-20 éve „normálisak” voltak, ma már jóval többe kerülnek, és az állami nyugdíj sokszor nem tudja követni ezek növekedését reálértékben.
-
Megtakarítási kultúra hiánya: kulturális okok, anyagi bizonytalanság, rossz pénzügyi ismeretek mind közrejátszanak abban, hogy sokan nem tesznek félre semmit, vagy csak kis összeget.
-
Gazdasági bizonytalanságok: infláció, kamatlábak változása, esetleg fiskális politikai intézkedések (adóemelések, közkiadások csökkentése) mind befolyásolják, mennyire lehet biztosan számolni az állami nyugdíjjal.
Mit jelent ez az 55+ korosztálynak?
-
Az 55 év körülieknek már kevés idő marad ahhoz, hogy nagyobb tartalékokat építsenek fel → kisebb mozgástér a hibákra.
-
Mivel az infláció enni fogja a nyugdíjak reálértékét, a nyugdíjas évekre tervezni kell nemcsak pénzben, hanem életmód-változtatással is.
-
Az állami nyugdíj kevesebb lehet, mint amit valaki megszokott korábban vagy remélt → más források („oldaljövedelem”, ingatlan, tartalékok) szerepe felértékelődik.
-
Egészségügy, lakhatás, mindennapi költségek növekedése miatt a nyugdíjas évekre előre kell gondolkodni.
Mit lehet tenni? Javaslatok 55 felettieknek (de fiatalabbaknak is)
-
Öngondoskodás elkezdése (ha még nem tetted)
Nem számít, ha valaki csak 50-55 évesen kezdi: még így is lehetséges olyan megtakarítási tervet felállítani, hogy egy stabilabb anyagi helyzet alakítható ki. -
Diversifikált megtakarítások
Ne csak betétben tartsd a pénzed; fontolj részvényeket, ingatlant, nyugdíjbiztosítást – persze csak a saját kockázati profilodnak megfelelően. -
Szakmai tanácsadás kérdése
Pénzügyi tanácsadó, befektetési szakértő segíthet kialakítani reális megtakarítási/befektetési tervet, hogy az infláció és egyéb gazdasági kockázatok mellett is tudj tervezni. -
Költések okos mérséklése
Vizsgáld felül, hol lehet spórolni, minimalizálni a kiadásokat – különösen olyan kategóriákban, ahol rendszeres, de nem feltétlenül elengedhetetlen költések vannak. -
Nyugdíj rendszerének követése, jogszabályok
Figyeld az állami nyugdíjról, járulékokról szóló törvényeket, mert ezek változhatnak; fontos tudni, hogyan számítják, milyen juttatásokra lehetsz jogosult.
A News7.hu legutóbbi cikke egy komoly figyelmeztetés: az 55 év fölötti, közel nyugdíj előtt álló generáció pénzügyi eszközeit és felkészültségét jelentős kihívások elé állítja a demográfiai helyzet, az infláció, valamint a megtakarítási hajlandóság hiánya. Bár az állami nyugdíj sokaknál az elsődleges jövedelemforrás marad, reálértékben csökkenhet, így egyedül nem lesz elég a korábbi életstílus fenntartásához.
Az idő nem feltétlenül kegyes ezzel a korosztállyal: jobban kell tervezni, tudatosabban kell gondolkodni, és ha lehet, még van idő a változtatásra. Akik most lépnek, talán nem tudják visszaforgatni az időt, de tudják befolyásolni a nyugdíjas éveiket – akár kis lépések révén is.
