2025-ben a kormány olyan törvényt fogadott el, amely alapjaiban változtatja meg a magyarországi települések betelepülési szabályozását. Az úgynevezett önazonossági törvény az Alaptörvény tizenötödik módosításához kapcsolódik, és lehetőséget ad az önkormányzatoknak arra, hogy szigorúan meghatározzák, kik és milyen feltételekkel költözhetnek be településükre.
A jogszabály értelmében a tartózkodási hely szabad megválasztása továbbra is alapjog marad, ám nem sértheti a helyi közösségek önazonossághoz való jogát. Ez a kettősség új helyzetet teremt: a jövőben a települési önkormányzatok széles körű eszköztárat kaphatnak a helyi társadalmi és kulturális szerkezet alakítására.
Mit tartalmaz a törvénytervezet?
A Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium által előterjesztett tervezet számos konkrét szabályozási lehetőséget vázol fel:
-
Ingatlanszerzés korlátozása: Az önkormányzatok előírhatják, hogy csak azok vásárolhassanak ingatlant, akik bizonyíthatóan helyi kötődéssel rendelkeznek.
-
Lakcím létesítésének feltételei: Új lakcím létesítése esetén külön kritériumokat állíthatnak fel, például meghatározott idejű előzetes tartózkodást, közösségi tagságot vagy kulturális beágyazottságot.
-
Elővásárlási jog: A helyi lakosok elsőbbséget élvezhetnek az ingatlanvásárlások során, megelőzve a kívülről érkezőket.
-
Betelepülők adóztatása: Az újonnan érkezőkre külön adót vethetnek ki, amely a közszolgáltatások finanszírozását szolgálja.
-
Teljes tiltás: Egyes települések akár teljesen is megtilthatják, hogy bizonyos csoportok ingatlant szerezzenek vagy lakcímet létesítsenek.
A törvény célja: közösségi identitás és fenntarthatóság
A kormány indoklása szerint a szabályozás célja a helyi közösségek identitásának védelme. A globalizáció és az urbanizáció miatt egyre több kisebb település szembesül azzal, hogy hagyományaik, kulturális értékeik háttérbe szorulnak a betelepülők számának növekedése miatt.
„A helyi közösségek önazonosságának védelme érdekében tett lépések nemcsak a hagyományok megőrzését szolgálják, hanem a települések élhetőségét és fenntarthatóságát is” – fogalmazott Navracsics Tibor, a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium vezetője.
A kormányzat szerint a törvény nem tiltani, hanem szabályozni kívánja a betelepülést, egyensúlyt teremtve a személyes szabadság és a közösségi érdekek között.
Kritikus hangok és aggályok
Az új szabályozás azonban komoly vitát váltott ki. Egyes szakértők szerint a törvény túlzottan korlátozó, és fennáll a veszélye, hogy bizonyos társadalmi csoportokat hátrányosan megkülönböztethetnek. Felmerült az is, hogy az önkormányzatok különböző politikai, gazdasági vagy kulturális szempontok alapján dönthetnek arról, kik költözhetnek a településükre – ez pedig hosszú távon diszkriminációhoz vezethet.
Más vélemények szerint azonban a kisebb falvak és közösségek számára valódi esélyt jelenthet a törvény, hogy megőrizzék saját hagyományaikat és kulturális arculatukat. Ez különösen fontos lehet az olyan térségekben, ahol a helyi lakosság elöregedése és elvándorlása súlyos problémát okoz.
Milyen hatással lehet a lakcímkártyákra?
A tervezet új korszakot nyit a lakcímnyilvántartásban is. Az önkormányzatok jogot kapnak arra, hogy feltételekhez kössék a lakcímbejelentést, így a lakcímkártyák kiállítása sokkal szigorúbb szabályokhoz kapcsolódhat. Ez azt jelenti, hogy a jövőben nem lesz elég egyszerűen adásvételi szerződéssel vagy bérleti szerződéssel igazolni a beköltözést – a helyi közösség hozzájárulása is szükséges lehet.
A betelepülők adóztatása – az egyik legvitatottabb elem
Kiemelt figyelmet kapott a közbeszédben a betelepülők különadója. Az elképzelés szerint az új lakók egyszeri vagy rendszeres adó formájában járulhatnak hozzá a település fenntartásához. A támogatói érvelés szerint ez igazságos, hiszen a betelepülők is igénybe veszik a közszolgáltatásokat, amelyek fenntartásához így anyagilag is hozzájárulnak.
Az ellenzők viszont attól tartanak, hogy a különadó elriaszthatja azokat a fiatal családokat, akik új életet szeretnének kezdeni kisebb településeken, és ez a vidék további elnéptelenedéséhez vezethet.
A törvény végrehajtása nagymértékben az önkormányzatok döntésétől függ majd. Várható, hogy lesznek települések, amelyek élnek a lehetőséggel, és szigorú szabályokat vezetnek be, míg mások inkább nyitottabbak maradnak, és nem korlátozzák jelentősen a betelepülést.
A végrehajtási rendeletek még kidolgozás alatt vannak, így a pontos részletek a következő hónapokban válnak ismertté. Az biztos, hogy a változás jelentős hatással lesz a települések társadalmi összetételére, az ingatlanpiacra és a lakosság mobilitására.
A kormány 2025-ben elfogadott önazonossági törvénye új korszakot nyit a magyar települések életében. Az önkormányzatok széleskörű eszközöket kapnak a betelepülés szabályozására – az ingatlanszerzés korlátozásától a lakcímbejelentés feltételeinek megszigorításán át egészen a betelepülők adóztatásáig.
Míg a támogatók a helyi közösségek identitásának és fenntarthatóságának védelmét látják benne, addig a kritikusok diszkriminációs veszélyekre figyelmeztetnek. Egy biztos: a törvény hatása a következő években érezhetően formálni fogja a magyar települések arculatát, társadalmi összetételét és a lakosság mozgását.
