Eredetileg 2026 januárjától újabb emelés várta volna a jövedéki adót, ám Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a közgazdász vándorgyűlésen jelezte: a kormány fél évvel elhalaszthatja az intézkedést. A változtatás komoly hatással lehet a hazai üzemanyagárakra, valamint a dohány- és alkoholtermékek piacára is.
Mi lett volna az eredeti menetrend?
A hatályos szabályok szerint a jövedéki adót automatikusan, az infláció mértékével korrigálják. Ez alapján 2026. január 1-jétől a 2025 júliusi inflációs adatnak megfelelően – azaz 4,3 százalékkal – nőne a jövedéki adó.
Ez a gyakorlatban azt jelentené, hogy:
-
benzin: literenként kb. 9 forinttal drágulna,
-
gázolaj: literenként kb. 8 forinttal emelkedne,
-
dohánytermékek: egy doboz cigaretta ára átlagosan 40 forinttal nőne,
-
alkohol: egy fél literes sör átlagosan 10 forinttal kerülne többe.
Ez az automatikus adóemelés a költségvetés számára jelentős pluszbevételt biztosított volna, ugyanakkor a lakosság és a vállalkozások költségeit is tovább növelte volna.
Nagy Márton javaslata: halasztás
A közgazdász vándorgyűlésen Nagy Márton egyértelműen fogalmazott:
„A kormány változtatna a menetrenden. Az ipar- és munkahelyvédelmi akcióterv részeként fél évvel elhalasztaná a jövedékiadó-emelést. Az intézkedés költségvetési hatása 10–15 milliárd forint lehet.”
Ez azt jelenti, hogy ha a kabinet valóban bevezeti a módosítást, akkor 2026 januárja helyett csak júliusban lépne életbe az adóemelés.
A miniszter ugyanakkor nem tisztázta, hogy az elhalasztás kizárólag az üzemanyagokra vonatkozna-e, vagy kiterjedne a dohánytermékekre és az alkoholra is. Így jelenleg nyitott kérdés, hogy a cigaretta és a sör fogyasztói árában is érzékelhető lesz-e a halasztás.
Költségvetési hatás
A jövedéki adó fontos eleme a magyar állam bevételi rendszerének. A halasztás költségvetési hatását Nagy Márton 10–15 milliárd forintra becsülte. Ez ugyan nem elhanyagolható összeg, de a teljes költségvetésben kezelhető tételnek számít, különösen akkor, ha a lépés segíti az infláció mérséklését és a háztartások terheinek csökkentését.
Tágabb gazdasági összefüggésben
Nagy Márton előadásában négy fő irányt is megfogalmazott a magyar gazdaság fejlesztésére, amelyek közül az egyik legfontosabb a munkahelyek védelme és a lakosság vásárlóerejének stabilizálása. A jövedéki adó emelésének halasztása ebbe a logikába illeszkedik: célja, hogy a fogyasztók és a vállalkozások ne érezzék túlzottan a költségnövekedést a mindennapi életben.
A bejelentés összhangban áll a kormány más adópolitikai döntéseivel is, például a szociális hozzájárulási adó 1 százalékpontos csökkentésével, amelyet szintén 2026-tól terveznek.
Mit jelenthet a fogyasztóknak?
Ha a halasztás valóban minden jövedéki adó alá eső termékre kiterjed, akkor a magyar fogyasztók a következő fél évben elkerülhetik a benzin, gázolaj, cigaretta és alkohol áremelkedését. Ez a mindennapokban aprónak tűnő, de összességében jelentős megtakarítást jelenthet a háztartásoknak.
Ha azonban a döntés kizárólag az üzemanyagokra vonatkozik, akkor az autósok és a szállítmányozásban dolgozók járhatnak jól, míg a dohány- és alkoholfogyasztóknál a drágulás időben nem tolódna el.
A jövedéki adó emelésének fél évvel való elhalasztása politikai és gazdasági szempontból is figyelemre méltó döntés lehet. Bár a költségvetés 10–15 milliárd forintnyi bevételtől esne el, az intézkedés hozzájárulhat az infláció mérsékléséhez és a lakosság terheinek enyhítéséhez. A végleges részletek – különösen az, hogy a halasztás mely termékekre vonatkozik – azonban csak a kormány hivatalos bejelentése után derülnek ki.