A magyar kormány benyújtotta a 2026-os költségvetés fejezeti köteteit, így gyakorlatilag elkészült a jövő évi büdzsé jogszabályi háttere. A legfontosabb elem az NGM frissített középtávú makrogazdasági előrejelzése, amely nem csak 2026-ra, hanem 2027–2029-es időszakra is tartalmaz számokat és célkitűzéseket. Kiemelkedő újdonság, hogy 2027-től a kormány várakozásai szerint már nem számol az extraprofitadó-bevételekkel – legalábbis a jelenlegi tervek szerint.
1. Makrogazdasági pálya: növekedés, hiány, GDP-értékek
Az előrejelzés szerint a GDP dinamikája stabil, hosszú távon kiszámítható:
-
2025: 4,1 % (várható)
-
2027: 3,9 %
-
2028–2029: újra 4,1 %
A 2029-es GDP értéke folyó áron akár 120 000 milliárd forint is lehet.
A költségvetési hiánytervek enyhébb módosítást mutatnak:
| Év | GDP-arányos hiány (terv/korrigálás) |
|---|---|
| 2026 | 3,748 % (korábban 3,7 %) |
| 2027 | 2,9 % |
| 2028 | 2,2 % |
| 2029 | 1,5 % – elsődleges egyenleg pozitív lehet |
2. Extraprofitadó: fokozatos kivezetés vagy átmenet?
Az extraprofitadó (nyerésadó) az elmúlt évek költségvetésének egyik jelentős bevételi forrása volt, különösen a pénzügyi, energia, biztosítási és kiskereskedelmi szektorokban.
A 2026-os tervekben még szerepelnek ezek a bevételek, de 2027-től a kormány nem számol velük, legalábbis a pénzügyi- és energetikai ágazatban. A várható befizetések:
-
Pénzügyi szervezetek: 2026-ban 292 milliárd → 2027-ben 126,4 milliárd forint Sovos
-
Biztosítók: 220,3 milliárd → 171,9 milliárd
-
Kiskereskedelmi láncok: 329,2 milliárd → 204,9 milliárd
-
Energiaágazat: 195,9 milliárd → 83,3 milliárd
Kiemelendő, hogy a kiskereskedelmi és biztosítási ágazatok esetében nincs egyértelmű ígéret a további kiemelés nélküli megszüntetésre – ezek az adók akár továbbra is részei lehetnek a költségvetésnek. Sovos
3. További újdonságok és támogató intézkedések
A 2026-os költségvetés tartalmaz jelentős családtámogatási és rezsicsökkentő intézkedéseket is:
-
Családtámogatások: 4 800 milliárd forint
-
Rezsi védelem (rezsicsökkentés védelme): 800 milliárd forint
Emellett beépített tény, hogy a választási évre tekintettel is erősödnek a közvetlen családi juttatások, amelyek a választói támogatás megtartását célozzák.
4. Kockázatok az előrejelzés mögött
a) Extraprofitadó eltűnése: kiigazolódás vagy tovább él?
Az adók törvényi szinten lettek beemelve, így 2026 után is maradhatnak – politikai döntés, hogy ezek valóban megszűnnek-e. A kormány megfogalmazása szerint csak “amíg extraprofit van”, de az extraprofit mérése és megítélése szubjektív is lehet
b) Gazdasági lassulás, EU források elapadása
A gazdasági kockázatok elhúzódó gyengélkedés, az európai források visszatartása, és kereskedelmi háborúk is árnyalhatják a növekedési kilátásokat
c) Hiánycél teljesítése
Az OECD és az EU bróker szervezetek jóval magasabb hiányt jeleztek előre: 2025-re akár 4,6–4,7 % is lehet, szemben a kormány által tervezett 3,7 %-kal
d) Hitelminősítők és finanszírozási kockázatok
A hiány és a gyengébb gazdasági teljesítmény a hitelminősítők szempontjából is jelenthet kockázatot – egy leminősítés rontaná az államadósság finanszírozási feltételeit
A 2026-os költségvetés makrogazdasági háttere megerősödött, hiszen tartalmazza az előzetes költségvetést és a NGM friss előrejelzéseit is. A GDP-növekedési forgatókönyv stabilnak tűnik (kb. 4 %), és az államháztartási hiány fokozatosan szűkül tervek szerint, ami felépítést hozhat a fenntarthatóság felé.
A kulcs azonban az extraprofitadó jövője. A jövő évtől ezek már nem láthatók bevételként több szektorban, ám jogilag megjelenésük fenntartását a kormány bármikor indokolhatja. Ez a bevételi forrás addig is levegőben lóg, jelentős bizonytalanságot hoz.
A fogyasztói és üzleti szereplőknek is fontos, hogy figyeljék majd 2026 gazdasági eredményeit – ezek dönthetik el, hogy a tervek reálisan megvalósulhatnak-e, vagy a megszűnésre ítélt extraprofitadók mégis hosszabb ideig fennmaradnak.
