Nagy a baj Csernobilban! Kiadták a figyelmeztetést a környező országoknak!

2025 februárjában egy orosz “Geran‑2” típusú drón csapódott be a Csernobili Nukleáris Üzem épülete fölötti új biztonsági bútorról (New Safe Confinement, NSC), amelyet 2016-ban emeltek az 1986-ban felrobbant 4‑es reaktor fölé, hogy elburkolja a Radioaktív “sarkofágot”. A támadás hivatalos jelentések szerint egy körülbelül 15 négyzetméteres lyukat ütött a kupola külső burkolatán, és gyulladást idézett elő az NSC szigetelése között –  írja a hvg.

Hirdetés

Sugárzás marad a normális szinten – az IAEA nyugalmat erősít

Bár a támadás jelentős strukturális sérülést okozott, az IAEA (Nemzetközi Atomenergia‑ügynökség) szakértői megerősítették: a belső kupola még nem sérült, és sem belülről, sem kívülről nem tapasztalható sugárszint‑emelkedés . Az NSC második, belső burkolati rétege és a sarkofág szerkezete eddig sértetlen. Ez a tény átmeneti nyugalmat adott a szakértőknek és halkított az első riadalmakon, bár a helyzet továbbra is súlyos.

Rejtett lángok – a kupola alatt bujkáló tűz és az oltás menete

A támadás következtében a külső páncél és a belső burkolat közötti rétegek begyulladtak. A lángok jellemzően a hőszigetelő anyagban lángoltak – nehezen hozzáférhető helyeken, a kupola vastag burkolata alatt . A tűz felfedezéséhez hőkamerákat és felderítő drónokat vetettek be, majd a hidraulikus daru szerkezetét rakták át fedetlen területre. Több tucatnyi 30×30 cm‑es bemetszést végeztek rajta, majd vízsugarakkal oltották el az izzó szigetelést .

Ugyan az elfojtás több órán át tartott a mínusz 16 °C‑os körülmények között, sikerült megfékezni a tüzet – legalábbis a pillanatnyi helyzet stabilnak tűnik .

Mi lehetett a következmény? – A kupola visszafordítása lehetősége

Hirdetés

Szakértők – mint a Bellona és a DW – arra figyelmeztetnek, hogy a kupola és az alatta lebegő rétegek stabilitása az NSC integritásán múlik . A külső sérülés még nem veszélyeztette a beton sarkofágot, de ha további támadás érné, és a belső burkolatot is megrongálnák, hordozószerkezet sérülése, de akár az NSC eltávolítása is előállhat, ami sugárzás visszaáramlásával is járhat .

A károsodás miatt jelenleg az NSC nyomásviszonyait sem tudják megfelelően szabályozni – ez bizonyos fokú nyomáscsökkenéshez, megnövekedett páratartalomhoz, és más mikroklíma‑eltérésekhez vezetett .

Javítás, tervek és források – az EBRD és ukrán szakértők együttműködése

A ukrán környezetvédelmi miniszter és az NSC üzemeltetői közösen dolgoznak a helyreállítási terv kidolgozásán . Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) szakértői is részt vesznek a kárfelmérésben, valamint támogatják a tervdokumentáció elkészítését . Egyelőre a sürgősségi javítások – a lyukak lepecsételése, a kupolanyomás visszaállítása, és tűzálló membrán cseréje – prioritást élveznek .

A teljes körű felújítás várhatóan több százmillió eurós beruházást igényel, és technológiailag komoly kihívást jelent – hiszen magas sugárzási környezetben nehéz hozzáférni a sérült szerkezeti elemekhez .

Milyen következményekkel számolnak?

A legrosszabb forgatókönyvben, ha a kupola szerkezete további támadások vagy földrengések miatt meggyengülne, az eltávolítás szükségessé válhat. Ez viszont olyan instabil járulékos sugárveszéllyel járna, amely magával rántaná az 1986‑ban kialakított sarkofágot is, és több száz kilogrammnyi radioaktív port juttathatna a légkörbe .

A jó hír, hogy egyelőre nincs azonnali lakossági sugárveszély, nem indokolt az oxid‑készletek halmozása, és nem ajánlott a pánik – de az esemény ismét felhívja a figyelmet a nukleáris létesítmények háborús környezetben való kiszolgáltatottságára .

A 2025. februári dróntámadás a csernobili új biztonsági kupola ellen jelentős fizikai sérülést okozott, tüzet indított el az NSC szerkezetei közt – ám eddig nem történt sugárszivárgás, és az IAEA ellenőrei már elvégezték az első méréseket. A súlyosabb veszély azonban akkor állhat elő, ha a belső rétegrendszer is sérül, ami csak újabb incidens esetén, vagy a jelenlegi károk rosszul történő javítása miatt következhet be.

Az ukrán hatóságok és nemzetközi szakértők – köztük az EBRD – aktív munkában vannak a javításokon és a kockázatok csökkentésén. Bár a helyzet komoly, a közvélemény számára még nincs ok szélsőséges reakcióra. A Csernobil‑NSC destabilizációja ugyanakkor komoly hír: a nukleáris létesítmények háborús ügyként való kezelése továbbra is nemzetközi biztonsági kérdés.

Hirdetés
Megosztás