Az Európai Bizottság (EB) friss javaslatai szerint az Európai Unió tagállamainak sürgősen fel kell készülniük az egyre gyakoribb és súlyosabb válsághelyzetekre – legyen szó természeti katasztrófákról, háborús konfliktusokról vagy világjárványokról. Az EB szerint nem elegendő az utólagos reagálás, sokkal inkább proaktív felkészülésre és összehangolt intézkedésekre van szükség – számolt be róla a Dívány.
Az alapvető szükségletek biztosítása a cél
A javaslatcsomag központi eleme az alapvető áruk és orvosi felszerelések stratégiai felhalmozása. Az EB arra szólította fel a tagállamokat, hogy kezdjék meg a tartalékkészletek létrehozását olyan kulcsfontosságú területeken, mint:
-
élelmiszerek, különösen tartós termékek,
-
ivóvíz és egyéb életfenntartó erőforrások,
-
üzemanyagok, beleértve a gázolajat és a földgázt,
-
gyógyszerek és orvosi alapanyagok,
-
védőfelszerelések, például maszkok, kesztyűk, fertőtlenítőszerek,
-
menedékhelyek, sátrak, konténerek,
-
generátorok és egyéb áramellátást biztosító eszközök.
A bizottság szerint ezek megléte kulcsfontosságú egy esetleges válsághelyzet idején – legyen szó hirtelen bekövetkező természeti katasztrófáról, mint például földrengés vagy áradás, vagy hosszabb távú fenyegetésről, mint egy háborús konfliktus vagy világjárvány.
Egyéni felkészülés és uniós koordináció
Az EB javaslata két fő pilléren nyugszik: az országok egyéni felelősségén és az uniós szintű koordináción.
-
Nemzeti szinten minden államnak önálló válságkezelési terveket kell készítenie, és ezek keretében saját stratégiai készleteket kell fenntartania.
-
Uniós szinten a bizottság az együttműködés, a gyors információcsere és a közös fellépés fontosságát hangsúlyozza. Ennek érdekében az EU saját tartalékrendszerét is bővítené, és szükség esetén képes lenne kiegészíteni vagy támogatni a tagállamokat.
Fontos részét képezi az ajánlásnak, hogy gyors logisztikai reakciórendszert kell kialakítani. Ez azt jelenti, hogy a létfontosságú eszközöket és készleteket szükség esetén rövid időn belül el lehessen juttatni az érintett térségekbe.
Innováció és hazai gyártás előtérbe helyezése
Az Európai Bizottság közleménye szerint a készletezés mellett legalább ilyen fontos, hogy az EU önellátóbbá váljon az orvosi és védelmi eszközök gyártásában. A Covid–19 világjárvány megmutatta, milyen kiszolgáltatottá válhat Európa a globális ellátási láncok megszakadása esetén.
Ezért az EB szerint:
-
gyorsítani kell az orvosi eszközök, vakcinák és gyógyszerek EU-n belüli fejlesztését és gyártását;
-
támogatni kell a következő generációs influenza- és vírusellenes vakcinák kutatását;
-
ösztönözni kell az új antibiotikumok és ritka betegségek kezelésére alkalmas szerek fejlesztését;
-
fokozni kell a biológiai, vegyi, radiológiai és nukleáris fenyegetések elleni védekezést szolgáló rendszerek hatékonyságát.
A jövő válságaira való reagálás kulcsa: előrelátás és egység
Az EB hangsúlyozta: csakis közösen, összehangolt módon lehet eredményesen felkészülni a jövő kihívásaira. A világpolitikai feszültségek, a klímaváltozás következményei, a világjárványok vagy akár egy kibertámadás is pillanatok alatt kritikus helyzetet teremthetnek.
Az EB reméli, hogy javaslatai hatására a tagállamok komolyan veszik a felkészülést, és nem csupán ad hoc módon reagálnak majd a krízisekre, hanem már most megerősítik válságkezelési kapacitásaikat. A cél, hogy az Európai Unió egy ellenállóbb, önellátóbb és gyorsabban reagáló közösséggé váljon.
