Megjelent a rendelet – Így változhat az üvegvisszaváltás!

Az Európai Unió legújabb rendelete komoly kihívás elé állítja a magyar hulladékgazdálkodás rendszerét, különösen a MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt.-t, amely a jelenlegi szabályozás szerint nem felel meg a friss irányelveknek. A változás nemcsak jogi, hanem gazdasági és szerkezeti problémákat is előrevetít, amelyek alapjaiban kérdőjelezik meg a MOHU jelenlegi működését és jövőjét a palackvisszaváltás területén – áll a Pénzcentrum cikkében.

Hirdetés

Az új EU-s rendelet lényege

Az EU 2025/40 számú rendelete a csomagolás és csomagolási hulladék kezelésének szigorítását tűzi ki célul. A jogszabály egyik legfontosabb eleme, hogy 2029. január 1-jétől a tagállamokban működő palackvisszaváltási rendszereket kizárólag nonprofit szervezetek üzemeltethetik. Emellett ezek a szervezetek semmilyen más gazdasági tevékenységet nem folytathatnak.

Ez a két feltétel:

  1. Nonprofit működés

  2. Egyetlen tevékenység végzése (palackvisszaváltás)

Az új szabály célja, hogy a visszaváltási rendszerek kizárólag környezetvédelmi és közérdekű szempontok mentén működjenek, ne pedig profitorientált alapon.

A MOHU helyzete: miért problémás?

Hirdetés

A MOHU Zrt. 2023-tól 35 évre szóló koncessziós szerződést kötött a magyar állammal a hulladékgazdálkodás jelentős részének működtetésére. A cég a MOL Nyrt. 100 százalékos tulajdonában áll, és többféle feladatot lát el:

  • Kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer (EPR) kezelése

  • Palackvisszaváltás működtetése

  • Lakossági és intézményi hulladékszállítás

  • Csomagolási díjak begyűjtése és kezelése

Ez a komplex tevékenységi kör és a profitorientált vállalati forma ellentétes az uniós előírásokkal, amelyek csak egyetlen célt engedélyeznek – nonprofit módon.

Van-e megoldás?

Az uniós rendelet egy kivételt is tartalmaz: ha egy tagállamban már bevezetésre került a palackvisszaváltási rendszer, és az eléri a legalább 90 százalékos visszaváltási arányt, akkor mérsékelhetők vagy elhagyhatók a nonprofit és az egytevékenységes előírások.

Ez a kitétel elvileg adhat mozgásteret a MOHU-nak, de:

  • Jelenleg a rendszer még nem érte el ezt az arányt, sőt egyes visszajelzések szerint gyermekbetegségekkel küzd.

  • Kérdéses, hogy 2029-ig sikerül-e stabilan és tartósan elérni a 90 százalékos visszaváltási szintet, ami rendkívül ambiciózus cél.

  • Nem világos, hogy a koncessziós szerződés tartalma hogyan módosítható, ha a cégnek struktúrálisan meg kell változnia a megfeleléshez.

A kockázatok

Ha a MOHU nem tud megfelelni a fenti követelményeknek, többféle kockázat merül fel:

1. Jogszabályi konfliktus

A MOHU működése szembe kerülhet az uniós szabályozással, ami akár kötelezettségszegési eljáráshoz is vezethet Magyarország ellen.

2. Piaci újraszabályozás

Az állam kénytelen lehet a MOHU tevékenységeit szétválasztani, vagy külön nonprofit céget létrehozni a palackvisszaváltás céljára.

3. Többletköltség a fogyasztóknak és vállalatoknak

Az átállás vagy rendszerbontás extra költségekkel jár, amely végső soron a gyártókra és a lakosságra is hárulhat.

4. Zöld célok csorbulása

Egy működésképtelenné váló rendszer alááshatja a hulladékcsökkentési célokat, és hátráltathatja a körforgásos gazdaságra való átállást.

Mit léphet a MOHU és a magyar kormány?

Az elkövetkező évek kulcsfontosságúak lesznek. Többféle lehetséges forgatókönyv rajzolódik ki:

  • Szerkezeti átalakítás: A MOHU létrehozhat egy külön nonprofit céget csak a visszaváltási rendszerre.

  • Tevékenységek szétválasztása: A jelenlegi profitorientált struktúrából kiszervezhetők bizonyos feladatok.

  • Kormányzati lobbitevékenység: Magyarország kérhet átmeneti mentességet vagy egyedi elbírálást az EU-tól.

  • Célzott fejlesztések: A 90 százalékos visszaváltási arány elérése prioritást kaphat, amely hosszú távon mentesítheti a céget a szigorú előírások alól.

A MOHU jövője az uniós szabályozás fényében jelenleg kérdéses. A cég több ponton is ellentmond az EU új elvárásainak, és ha a jelenlegi formájában kíván továbbműködni, akkor 2029-től komoly jogi és működési akadályokba ütközhet.

A kihívás hatalmas: a fenntarthatóság, az uniós megfelelés és a nemzeti hulladékgazdálkodás rendszere ütközhet egymással, amelyre gyors és hatékony válaszokra lesz szükség.

Hirdetés
Megosztás