Ha ezt hallod hívás közben, azonnal tedd le a telefont!

Az elmúlt években egyre kifinomultabb módszereket alkalmaznak azok a csalók, akik telefonon keresztül próbálják meg átverni az embereket. Sokan még mindig nem ismerik fel időben ezeket a kísérleteket, pedig az áldozatok száma folyamatosan nő. A csalók célja egyszerű: személyes és pénzügyi adatok megszerzése, vagy egyenesen pénzkicsalás – gyakran olyan mesteri módon, hogy az áldozatok még csak nem is sejtik, hogy átverés áldozatai lettek.

A csalók mindig egy lépéssel előttünk járnak

A csalók pszichológiára és megtévesztésre alapozott trükkjei egyre élethűbbek. Nem ritkán hivatalos személyeknek adják ki magukat, legyen szó banki ügyintézőről, biztosítási tanácsadóról, közjegyzőről, vagy épp a hatóság egyik munkatársáról. Hangjuk magabiztos, kommunikációjuk profinak tűnhet, és gyakran olyan információkkal rendelkeznek, amelyek meggyőzően hatnak.

Sok esetben a hívások során konkrét terméket kínálnak – például kedvező kamatozású kölcsönt vagy bankkártyát –, és szinte azonnali ügyintézést ígérnek. Azonban a valódi cél nem az ajánlat, hanem az, hogy adatokat csikarjanak ki a gyanútlan áldozatból.

A legújabb trükk: „Elindítunk egy próbahitel-igénylést”

Az egyik legfrissebb és egyre gyakrabban alkalmazott trükk az, amikor az állítólagos banki ügyintéző bejelenti: „Elindítunk egy próbahitel-igénylést”. Ez a mondat azonban vészjelként kell, hogy szolgáljon: azonnal le kell tenni a telefont.

Ez a mondat ugyanis arra irányul, hogy a hívott fél önként adja ki azokat a szenzitív adatokat, amelyekkel a csalók visszaélhetnek: például személyi szám, lakcím, születési dátum, banki azonosítók, netbankos adatok. Ezek birtokában a csalók képesek online tranzakciókat indítani, gyors kölcsönt felvenni a nevünkben, vagy akár teljesen kiüríteni a bankszámlánkat.

Miért működnek ezek a trükkök?

A válasz egyszerű: az emberek többsége nem számít csalásra, különösen nem egy olyan kontextusban, ahol minden professzionálisnak tűnik. A csalók jól időzítik a hívásokat, gyakran hétköznap, munkaidőben telefonálnak, amikor az emberek épp elfoglaltak, és kevésbé gyanakvók.

A nyelvezet tudatosan úgy van megfogalmazva, hogy feszültséget keltsen vagy éppen hamis biztonságérzetet nyújtson. Gyakori, hogy a hívás során azt állítják, hogy „gyanús tranzakciót észleltek a számlánkon”, vagy hogy „ellenőrzés céljából szükségük van bizonyos adatokra”. Ezek a helyzetek sokszor pánikot keltenek, és az ember gyorsan, gondolkodás nélkül cselekszik.

A leggyakoribb csalási forgatókönyvek

1. Banki alkalmazottnak álcázott csaló: hitelkártyát, kedvezményes számlát vagy hitelkeretet kínál, de adatainkat kérik a „regisztrációhoz”.

2. Hatósági ellenőrzés: a hívó hivatalos szervnek (NAV, rendőrség, bíróság) adja ki magát, és „eljárást” említ, amelyhez adatokat kér.

3. Nyertes értesítés: valamilyen sorsoláson vagy promócióban nyertünk, de a „nyeremény kiutalásához” szükséges adatokat kell megadni.

4. Fenyegető hívás: azt állítják, hogy tartozásunk van, amit azonnal rendeznünk kell, ellenkező esetben „eljárást” indítanak.

Hogyan védekezzünk ezek ellen?

A szakértők szerint a legfontosabb, hogy legyünk mindig gyanakvók, különösen ha ismeretlen számról érkezik a hívás, és pénzügyi vagy személyes adatokat kérnek.

Néhány kulcsfontosságú tanács:

• Soha ne adjunk ki személyes vagy banki adatokat telefonon keresztül.

• Ne higgyünk el semmilyen olyan ajánlatot, amit nem mi kerestünk fel elsőként.

• Ha kétségeink vannak, kérjük el a hívó nevét, munkahelyét és hívjuk vissza a hivatalos ügyfélszolgálati számot.

• Soha ne utaljunk pénzt természetes személy számlájára hitel vagy más ügylet előfeltételeként.

• A „gyors ügyintézés”, „próbahitel”, „sürgős eljárás” szavak hallatán azonnal szakítsuk meg a hívást.

• Használjunk hívásblokkoló alkalmazásokat, amelyek kiszűrik a gyanús számokat.

Mi a teendő, ha áldozatokká váltunk?

Ha úgy érezzük, hogy csalás áldozatai lettünk, haladéktalanul értesítsük a bankunkat, hogy zárolják számlánkat és leállítsanak minden tranzakciót. Ezen kívül tegyünk rendőrségi feljelentést, különösen ha adatokat adtunk ki vagy pénzt utaltunk el.

Az is fontos, hogy a megtörtént eseteket jelentsük be a Nemzeti Kibervédelmi Intézetnél vagy a www.csalad.hu figyelmeztető oldalain, ahol folyamatosan frissítik az ismert csalási módszereket.

A telefonos csalók folyamatosan fejlődnek, trükkjeik egyre meggyőzőbbek – de ha tisztában vagyunk a veszélyekkel és felismerjük az árulkodó jeleket, máris sokkal nagyobb eséllyel kerülhetjük el a csapdákat. A „próbahitel” kifejezés, a sietségre ösztönzés, vagy a személyes adatok kikérése minden esetben vészjelzés kell, hogy legyen.

Soha ne feledjük: a bankok és hivatalos intézmények nem kérnek bizalmas adatokat telefonon keresztül, és nem indítanak tranzakciót a beleegyezésünk nélkül. A biztonság mindig fontosabb, mint a kényelem – legyünk óvatosak, és ne hagyjuk, hogy egy pillanatnyi meggondolatlanság súlyos következményekhez vezessen.