Hétfő este a Magyar Közlöny lapjain hirdették ki a kormány új rendeletét, amely szerint az állami tulajdonú gazdasági társaságoknak 2025-ben összességében legalább 5%-kal kell csökkenteniük a személyi jellegű ráfordításaikat a 2024-es szinthez képest. Ezzel az állam már nemcsak a központi költségvetési kiadásait igyekszik kordában tartani, hanem a profiljába tartozó cégeknél is hathatós spórolásra szólítja fel. A megtakarítás alól csupán 30 kiválasztott szervezet – például az MNB, a Magyar Posta, a MÁV és más stratégiai állami társaságok – kivételt képeznek.
A rendelet indoklásában a háborús infláció és a környező országokat sújtó fegyveres konfliktusok okozta életdrágulás említhető. Ezek olyan nem várt költségnyomást jelenthetnek, amelyekhez alkalmazkodni kell az állami szereplőknek is.
Mit kell megtakarítani és hogyan?
A rendelet úgy rendelkezik, hogy az érintett cégeknek a 2025-ös évben a személyi jellegű költségeikből – vagyis elsősorban a bérekből, juttatásokból – kell csökkenteniük legalább annyival, amennyi a 2024-es összeg 5%-ának hat hónapra eső aránya. Ez tehát jelentős, konkrét fenntartási költségcsökkentést ír elő.
Korábban, 2024 nyarán ugyanez a cél hasonló módon jelent meg – akkor is 5%-os, de 4 hónapra számolt mértékkel –, ám idén ezt a jogszabályt hatálytalanították és most egy újabb – hosszabb, immár fél éves megtakarítási tervvel – kerül bevezetésre.
Érdemes kiemelni, hogy a rendelet nem határozza meg, hogy létszám- vagy bércsökkentés formájában kell-e a csökkenést teljesíteni. A társaságok dönthetnek más belső megtakarításokról is – például béren kívüli juttatások rendszerszintű átstrukturálásáról, visszavonásáról is.
Ki spórol és kire nem vonatkozik?
A visszatartási kötelezettség nem általános, mivel a rendelet melléklete külön felsorolja az 30 mentesített állami társaságot. Itt találjuk többek között:
-
MVM Energetika Zrt. és kapcsolt cégei
-
Magyar Posta és több száz vállalat
-
MÁV és MÁV Személyszállítás
-
Biogáz Tatabánya Zrt., Nemzeti Vízművek Zrt., “Magyar Bormarketing Ügynökség” és mások
Az MNB‑t és az általa többségi befolyásolt cégeket sem érinti a kötelezettség, ahogy a parlament tulajdonában lévő társaságokat sem.
Pontos felügyelet és időpontok
A kormány két héten belül – a rendelet hatályba lépésétől számított 15 napon belül – dönt arról, hogyan osztható el az egyes cégekre jutó megtakarítási összeg. Az erről szóló határozatot az államháztartásért felelős miniszternek és a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalnak is be kell nyújtani.
A gép végső megtakarítását december 15‑ig kell teljesíteni, a befizetés az erre a célra nyitott Magyar Államkincstár számlán történik. A kötelezettség csak saját forrásból finanszírozható: hitel, kölcsön nem használható erre a célra.
Amennyiben a cég nem tudná teljes mértékben megtakarítani a kötelező összeget, úgy az elmaradás kétszeresét kell fedeznie 2026-ban – ekkor is máraz elektronikus kincstári számlára történő befizetéssel.
A végrehajtás és az elköltött megtakarítás a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal rendszeres felügyelete alá tartozik.
Miért most? – A kormányzati megtakarítási kényszer
Pár hete nyilvánossá vált: elcsúszott a 2025-ös költségvetés, ezért a kormány emelte az idei költségvetési hiánycélt 651 milliárd forinttal. Az erre épülő 2026-os büdzsé felépítése így kérdésessé vált – az államadósság GDP-arányos mutatója is várhatóan nő. A Magyar Nemzeti Bank elemzése is megerősíti: a folyamat instabillá teszi a költségvetési tervet.
Ebben a helyzetben a kormány az állami cégek bevonásával igyekszik szélesíteni a megtakarítási bázist, mivel a központi költségvetés üzemszerű teherbírása közel van a határokhoz. A mostani részleges zárolások és takarékosságok erre a kedvezőtlen költségvetési környezetre válaszul születtek.
Hatások és válaszlépések
-
Nehéz döntések előtt az érintett cégek: létszámváltoztatás, bérrendszer átalakítása, költségcsökkentés elkerülhetetlen. Sok esetben a juttatások visszavonása lehet a leggyorsabb – de társadalmi igényként felmerülhet a dolgozók túlterhelése vagy a szolgáltatások minőségének egyenetlensége.
-
Részletek kidolgozása szükséges: a belső felosztási szabályokat, költségkategóriákat a kormányhatározat 15 napon belül szabályozza.
-
Pénzügyi kockázat: az elmúlt évekhez képest a gazdasági élet bizonytalansága miatt a cégek csak kockázatok vállalásával tudnak előteremteni tartalékokat. Az eredményesség csökkenése, versenyképességi kihívások várhatók.
-
Monitoring és szigorú ellenőrzés: az állami költségmegtakarítási modell sikeressége múlik azon, mennyire hatékonyan és következetesen ellenőrzik a költségvetési megtakarítások végrehajtását.
A döntéssel a kormány egy új korszellem teremtését is felvállalja: a spórolás nemcsak költségvetési, hanem minden állami szinten érvényes elv. Ez a lépés a büdzsé stabilitását helyezi fókuszba, és az állami vállalatokat is partnerként vonja be. Miközben az államadósság szerkezete és fenntarthatósága bizonytalanná vált, ez az intézkedés az egyik legfejlettebb pénzügyi műveletnek tűnik.
Azonban a szabályozás végrehajtásakor figyelemmel kell lenni arra, hogy ne csak a számok stimmeljenek: a társadalmi és gazdasági hatások – például munkahelyek megszűnése, szolgáltatások lassulása, dolgozók túlterhelése – is bemérendők legyenek. A siker csak akkor mérhető, ha a döntés nem jár nemszándékolt romboló hatásokkal, és az állami szektor erejét hosszú távon is fenntarthatóvá teszi.
