A NASA chilei ATLAS-távcsőrendszere által ezen a héten észlelt objektum igazi ritkaság: egy úgynevezett csillagközi üstökös, amely nem a Naprendszer kvázi körpályáján, hanem azon túl, egy másik csillagrendszerből érkezett. A NASA által nyilvánosságra hozott adatok megerősítik, hogy az ATLAS üstökös jelenleg is tartó pályáját követve hamarosan közelíti meg mind a Földet, mind a Marsot írt a hirado.hu a CNN alapján.
Ez az esemény különösen izgalmas, mert az ATLAS a harmadik csillagközi égitest az Oumuamua (2017) és Borisov (2019) után, és eddig ez a legfényesebb, leggyorsabb közülük.
A csillagközi hatás: sebesség és származás
Az ATLAS objektum sebessége elképesztő: percenként mintegy 214 kilométer, ami másodpercenként 60 kilométeres átlagsebességet jelent. Ez tehát tisztán azonosítja: nem a Naprendszerben keletkezett, hanem messzebbről érkezett, vélhetően a Nyilas csillagkép irányából.
Ezt a megfigyelési eredményt erősítik meg a NASA és a JPL szakemberei is, akik az objektum pályaanalitikai adatait használják a további előrejelzéshez.
Földközelség, Napközelség: mit jelentenek a számok?
A jelenlegi előrejelzések szerint az üstököst először június közepén észlelték mintegy 675 millió kilométerre a Földtől. Október első napjaiban – a Naphoz való legközelebbi pontján – körülbelül 210 millió kilométerre került majd. Ezt követően karácsony előtt fog elhúzni a Föld mellett, hozzávetőlegesen 270 millió kilométeres távolságra.
A Marsnál a legközelebbi pont alatt nagyjából 30 millió kilométerre halad el, ami ugyan számunkra rendkívül távolinak hangzik, de astronomiai skálán ez már jelentős „közelségnek” számít.
Fontos hangsúlyozni – ahogy a NASA is megerősítette –, hogy az ATLAS semmilyen formában nem jelent veszélyt sem a Földre, sem a Marsra. A hatalmas távolság és a gyors mozgás garantálja, hogy ez egy igen látványos, de biztonsági szempontból teljesen ártalmatlan közelség lesz.
Mi teszi különlegessé az ATLAS üstököst?
Az ATLAS nemcsak azért tűnik ki, mert csillagközi eredetű, hanem mérete – hozzávetőlegesen 20 kilométeres átmérő – és fényessége miatt is különleges. Az eddigi csillagközi látogatók (Oumuamua és Borisov) mind kisebbek voltak, és kevésbé voltak fényesek. Ez lehetőséget ad arra, hogy a csillagászat közössége legendás mintapéldányként vizsgálja ki az anyagösszetételt, a por- és gázkiáramlást, valamint az üstökös fizikai tulajdonságait – ez pedig eddig ritkán volt lehetséges.
Ráadásul az ATLAS sebessége is kiemelkedő: ez a leggyorsabb ismert csillagközi test, amelynek mozgását kamerákon át követhetik, aprólékosan elemezve, simulva az interplanetáris környezethez.
Tudományos lehetőségek és kutatási érték
A szakemberek számára az ATLAS tanulmányozása kiemelkedő jelentőségű. A csillagközi objektum anyagáramlása, a gázok összetétele, és a por részecskeeloszlása kulcsinformációt ad az űr távoli vidékeinek viszonyairól. Az üstökösök kétszintes hőmérsékletének, rotációjának, esetleges üstökösszárnyának dinamikáját lépésről-lépésre követik majd a NASA távcsőrendszerei (például Hubble, Webb) és földi optikai teleszkópok, valamint rádióobzervatóriumok is.
Az adatok nemcsak a belső Naprendszer titkait rejtő égitestek kutatásában segítenek, hanem olyan kérdések megválaszolásában is, mint a Naprendszer keletkezése, a kultiválódási környezetek kialakulása vagy a víz- és életépítési folyamatok a galaxisban.
Mi következik? Nyomon követés és előrejelzés
Az üstökös megismerése az elkövetkező hónapok feladata lesz a tudományos közösségnek. A legintenzívebb megfigyelések előtt állunk: az ATLAS októberig a Naphoz, majd decemberben a Földhöz közelít. A NASA és az európai űrügynökségek, továbbá többetemi intézetek és obszervatóriumok együttműködési hálózatot hoztak létre, hogy a lehető legtöbb adat érkezzen vissza. Így naprakész információink lesznek a pálya, fényesség, anyagveszteség változásairól.
Ez az együttműködés elengedhetetlen, hogy tovább mélyítsük az új tudományos felismeréseket és pontosítsuk a csillagközi objektumok nyomon követésének módszertanát.
Az ATLAS előretörése különleges lehetőség – nem csupán tudományos, hanem filozófiai is. Egy, a saját eredetünktől elkülönült objektum érkezése kapcsán újra fel kell tenni a kérdést: honnan jövünk, hol van a helyünk a galaxisban, és milyen környezeti és evolúciós folyamatok formálják az univerzumot. Ez az üstökös egy élő híd múltunk és ismeretlen jövőnk között.
Ahogy a szakemberek taszítják-hullámoztatják az adatokat, úgy rajzolódik előttünk egyre világosabb kép arról, mit őriznek a csillagközi éjszakák – és milyen még fel nem tárt végtelen távlatok állnak előttünk.
