Az adóhivatal (NAV) 2025. július 1-jétől életbe léptetett jogszabály-módosítása jelentős változásokat hozott Magyarországon a bírósági és adóhatósági végrehajtási eljárások során alkalmazott jövedelemletiltás (más néven bérletiltás) szabályaiban. Amennyiben valakinek tartozása van – legyen az adó-, tartásdíj- vagy egyéb követelés –, a munkáltatónak, kifizetőnek ettől a naptól kezdve új feltételek szerint kell eljárnia a munkavállaló, illetve kifizetett jövedelem letiltásakor.
A módosítás célja, hogy a leginkább rászoruló családok életkörülménye ne romoljon tovább, és a legfontosabb jövedelemrészeket semmilyen végrehajtási eljárás ne érintse.
A jogszabályi háttér
A jövedelemletiltás szabályait a 1994. évi LIII. törvény a bírósági végrehajtásról (Vht.) határozza meg, amelyet 2025. július 1-jével módosítottak. A legfontosabb változások:
-
Családi adókedvezmény mentessége
A végrehajtási törvény új, július 1-jén hatályba lépett szövege szerint a letiltás alapesetben nem érintheti azt az összeget, amely az adós nettó bérében a családi adó- és járulékkedvezmény miatt keletkezik. Ez azt jelenti, hogy a munkáltató a nettó bérből számított letiltás alapját mindenekelőtt csökkenti a családi kedvezmény nettó havi összegével, és csak az ezt meghaladó részből von le. -
Minimális mentességi összeg emelése
Korábban a végrehajtási tiltás alóli mentesség fix, havi 60 000 forint nettó jövedelmet jelentett; júliustól ez a minimálbér nettó összegének 60 %-ára emelkedett, ami 2025-ben 116 029 forintot jelent. A dolgozó minden esetben jogosult arra, hogy ennyi jövedelmet kézhez kapjon, függetlenül a tartozások mértékétől. -
200 000 forint feletti rész korlátlan letiltása
A törvény továbbra is fenntartja, hogy amennyiben a letiltás alapját képező (mentességek nélküli) nettó jövedelem meghaladja a 200 000 forintot, a 200 000 forint feletti rész korlátozás nélkül végrehajtható. Az új szabály szerint azonban a családi kedvezmény összegét nem számítják bele a 200 000 forintos határba – vagyis a kedvezmény nettó összege mindig „tiszta” jövedelemként kerül felhasználásra.
Milyen végrehajtási eljárásoknál érvényes a változás?
A családi adókedvezmény mentességének és a megemelt minimális mentességi összegnek csak azokban az eljárásokban van hatálya, amelyek 2025. július 1-jén vagy azt követően indulnak. A korábban megindított esetekben – függetlenül attól, hogy a végrehajtás még folyamatban van-e vagy sem – a régi szabályozás szerint járnak el: itt a családi kedvezmény nettó összege beletartozik a letiltás alapjába, és csak a korábbi, 60 000 forintos mentesség érvényes.
A munkáltatók és kifizetők feladatai
A NAV nem küld külön értesítést a változásokról, ezért a munkáltatóknak, kifizetőknek saját maguknak kell kézhez venniük és követniük a hatályos szabályokat. A legfontosabb teendők:
-
Szabályok átültetése a bérszámfejtésbe
– A családi adókedvezmény nettó összegét júliustól automatikusan kivonják a letiltás alapjából.
– A mentességi határt (116 029 Ft) minden bérszámfejtéskor ellenőrizni kell. -
Értesítési kötelezettség
Amennyiben a végrehajtási összeg a módosítás miatt csökken, a munkáltatónak és a kifizetőnek a Vht. 76. § (1) c) és (2) bekezdése szerint értesítenie kell a végrehajtó hatóságot, illetve a munkavállalót. A NAV által javasolt erre szolgáló nyomtatvány a VHJOV -
Folyamatban lévő eljárások korrigálása
Bár a júliusi változás nem kötelezi a munkáltatókat a korábbi esetek újraindítására, a NAV ajánlása szerint minden folyamatban lévő jövedelemletiltás esetében, ahol a letiltott összeg túlzó, érdemes a kifizetést módosítani és erről a VHJOV-nyomtatványon értesíteni a végrehajtót.
Hogyan számolja ki a munkáltató a letiltást?
-
Bruttó bérből levonandó tételek
A munkáltató először levonja a kötelező jogszabályi levonásokat (tb-járulék, személyi jövedelemadó, családi kedvezmény). -
Nettó mérleg kiszámítása
A levonás utáni nettó bérből meghatározza a mentes részt, azaz a minimális jövedelemként kifizetendő 116 029 forintot. -
További mentességek
– A családi adókedvezmény összege a mentességi részen felül, tiszta nettó jövedelemként funkcionál. -
Követelés teljesítése
– A 200 000 forintos szintig a különböző aktív végrehajtásokból összeadódó letiltás nem lépheti túl az adós jövedelmének a 40 %–50 %-át (attól függően a tartozás típusától).
– A 200 000 forint felett a teljes összeg végrehajtható.
Példa a gyakorlatból
Képzeljünk el egy dolgozót, aki bruttó 350 000 forintot keres havonta, és két kiskorú után családi adókedvezményre jogosult, amelynek nettó összege 35 000 forint. 2025. június előtt a letiltás alapjának része lett volna ez a 35 000 forint is; július 1-jétől azonban:
-
Számított nettó
– Bruttó 350 000 Ft – törvényben meghatározott járulékok és adó (pl. 15 % SZJA, 18,5 % tb) ≈ nettó 260 000 Ft
– Családi kedvezmény 35 000 Ft → nettó 260 000 Ft úgy keletkezik, hogy a bruttóból már levonták a kedvezményt is. -
Mentes rész
– Júliustól: 116 029 Ft (minimális mentesség) + 35 000 Ft (családi kedvezmény) = 151 029 Ft -
Végrehajtható rész
– Nettó 260 000 Ft – 151 029 Ft = 108 971 Ft
– Ha a követelés ezt meghaladja, a 200 000 Ft-ig terjedő rész a törvényesen maximálható hányad erejéig még korlátozható; a 200 000 Ft feletti rész korlátlanul végrehajtható.
Ez az új számítási mód jelentős könnyebbséget ad a családoknak, hiszen a gyermekneveléssel járó kedvezmény teljes egészében védett, és a minimálbér 60 %-ához kötött mentesség is magasabb védelmet biztosít.
Miért fontos a változás?
-
Szociális védelem erősítése: A gyermekek után járó kedvezményt nem lehet többé elvonni, így a családok mindenkor fedezettel rendelkeznek a mindennapi kiadásokra.
-
Egységes alkalmazás: A munkáltatóknak és kifizetőknek egyértelmű, kiszámítható szabályrendszerrel kell dolgozniuk, ami csökkenti az adminisztrációs hibákat.
-
Hitelintézeti átláthatóság: A hitel- és munkáltatói partnerek számára az új mentességi összegek ismerete alapvető, hogy helyesen tudják előállítani a jövedelemigazolásokat és munkáltatói garanciákat.
Július 1-je mérföldkő a magyar végrehajtási eljárások történetében: a családi adókedvezmény nettó összege és a minimálbér 60 %-ára emelt mentességi határ jelentős előrelépést jelent a rászoruló háztartások védelmében. A munkáltatóknak és kifizetőknek haladéktalanul alkalmazniuk kell az új szabályokat, és minden folyamatban lévő végrehajtási ügyben jelezni a NAV felé, amennyiben csökken a letiltott összeg. A jogszabály-módosítás fő célja, hogy a legfontosabb jövedelemrészek érintetlenek maradjanak, és a tartozások behajtása közben is biztosított legyen a családok megélhetése.
Források:
– 1994. évi LIII. törvény a bírósági végrehajtásról (Vht.)
– NAV közlemény a jövedelemletiltás változásairól