Az elmúlt évek munkaerőpiaci trendjei arra irányultak, hogy a rugalmasságot és a munkavállalói jólétet előtérbe helyezzék. A 4 Day Week Foundation által szervezett kísérletek legújabb eredményei szerint a négynapos munkahetet bevezető brit cégek – köztük jótékonysági szervezetek, szakmai szolgáltató vállalatok és akár kézműipari kisvállalkozások – olyan jelentős előnyökre tettek szert, hogy mindegyikük úgy döntött: a kísérleti fázis után is fenntartja a rövidített munkarendet a teljes fizetés megtartása mellett.
A most közzétett hírek szerint közel ezer brit munkavállaló élvezheti továbbra is az évi 48 helyett akár 44 munkanapot, a hét helyett mindössze négynapos munkahét előnyeit.
A kísérleti program háttere és felépítése
A 4 Day Week Foundation 2022 elején indította el az első, „4 Day Week Global 1000” néven futó kísérletet, amelyben 61 vállalkozás közel 3 000 dolgozója vett részt. A vállalatok mindegyike vagy négynapos munkahétre állt át, vagy kéthetes ciklusban 9 munkanapot dolgozott, miközben a teljes havi, illetve heti bért változatlanul fizette a munkáltató. A résztvevők között voltak nonprofit szervezetek, digitális ügynökségek, pénzügyi és informatikai szolgáltató cégek, valamint kisebb ipari és kereskedelmi vállalkozások egyaránt.
A program tervezett célja kettős volt:
-
Munkavállalói jóllét és elégedettség növelése, a kiégés és stressz mértékének csökkentése;
-
Hatékonyság és termelékenység mérhető növekedése a munkaidő-csökkentés ellenére.
A kísérlet mindkét fronton szignifikáns eredményeket hozott, ami végül ahhoz a döntéshez vezetett, hogy a részt vevő cégek közül 56 – azaz több mint 90 % – bevezette a négynapos munkahét modellt véglegesen.
Mérhető pozitív hatások a munkavállalók körében
A Boston College kutatói által vezetett független elemzés szerint a 2022-es program eredményei rendkívül biztatók voltak. A legfontosabb mutatók:
-
Kiégés csökkenése: a programban részt vevők 62 %-a számolt be arról, hogy kevesebb stresszt és kiégést tapasztalt a négynapos munkahét során.
-
Életelégedettség növekedése: 45 % jelezte, hogy általános életelégedettsége nőtt, hiszen több ideje maradt családra, hobbikra és regenerálódásra.
-
Munkavégzés minősége: a cégek több mint fele duplázódó pénzügyi teljesítményt és hatékonyság-emelkedést regisztrált az átalakítás után.
Ezek az adatok nem csupán statisztikai pozitivitást jeleztek, hanem azt is mutatták, hogy a munkavállalók kreativitása és elkötelezettsége is nőtt. A kilencnapos ciklusra váltó cégek több projekttel tudtak egyszerre dolgozni, a kevesebb megbetegedési nap pedig önmagában is költségmegtakarítást jelentett.
Sikeres vállalati példák
A BrandPipe webalapú szoftverfejlesztő cég vezérigazgatója, Geoff Slaughter elmondta, hogy a rövidített munkahét bevezetése után újragondolták, mit tekintenek valódi hatékonyságnak. A cég pénzügyi eredményei a kísérleti időszak alatt megduplázódtak, miközben a dolgozók fluktuációja és hiányzásai jelentősen csökkentek.
Hasonló sikertörténeteket jegyeztek fel a British Society for Immunology kutatóintézetnél, ahol a rövidebb hétvégék miatt több idő jutott publikációs munkára és konferencia-részvételre, valamint a londoni Crate Brewery-nél, ahol a munkatársak nagyobb motiváltsággal állították elő a sörkülönlegességeket.
A munkaszervezés és a bevezetés gyakorlati kérdései
A négynapos munkahét nem pusztán a napok leszorítását jelenti: a sikeres átállás részletekre kiterjedő szervezést igényel. A vállalatoknak figyelembe kell venniük:
-
Munkarend-tervezés: A négy teljes napba sűrített feladatokat előre priorizálni, időkeretbe osztani, automatikus eszközökkel (projektmenedzsment szoftverek) követni.
-
Ügyfélszolgálat és rendelkezésre állás: Gyakran vált be a „rotációs csapat” modell, amikor a dolgozók egy része minden nap jelen van, így a cég négy nap alatt is zavartalanul szolgáltat.
-
Teljesítményértékelés és KPI-k: A mennyiségi indikátorok mellett a minőségi mutatókra (például ügyfél-elégedettség) is nagyobb hangsúly került.
-
Képzés és belső kultúra: A munkavállalókat felkészítő workshopok és a vezetői coaching kulcsfontosságú volt a gördülékeny átálláshoz.
A kormányzati és politikai környezet
A négynapos munkahét politikai viták középpontjába került. A 4 Day Week Foundation és a szakszervezetek egyaránt sürgették, hogy a brit kormánynak törvénybe foglalt munkaidő-tanácsot kellene létrehoznia, ahol a vállalatok, iparági szervezetek és munkavállalói érdekképviseletek közösen alakítanák a jövő munkaidő-politikáját.
A korábbi konzervatív kabinet erősen ellenezte a rövidített hét bevezetését, ám a munkáspárti miniszterek már támogatóbb álláspontot képviseltek. Angela Rayner, ma már miniszterelnök-helyettesként fejtette ki 2023-ban: „Ha négynapos hét során is el lehet végezni a feladatokat, miért ne tennénk? A termelékenység gyakran meglepő mértékben növekszik, ha a dolgozók motiváltak és kipihentek.”
Nemzetközi kitekintés
A négynapos munkahét nem kizárólag brit jelenség. Svédországban, Új-Zélandon és Spanyolországban is találkozhatunk rövidített munkarenddel kísérleti programok keretében.
-
Spanyolország: 2021 óta zajlanak pilot projektek, ahol ágazati szintű konzultáció során emeltek ki sikeresen dolgozó társaságokat.
-
Új-Zéland: A Perpetual Guardian pénzügyi szolgáltató 2018-ban először vezette be a négy napot, és a dolgozók elégedettsége 20 %-kal nőtt.
-
Izland: A világ legnagyobb négynapos munkahét-átállási kísérlete 2015 és 2019 között zajlott, amelynek eredményeként a dolgozók fele rövidített héten folytatta tevékenységét, miközben a termelékenység nem csökkent
Előnyök és kihívások összegzése
Előnyök:
-
Csökkenő munkahelyi stressz és kiégés;
-
Jobb munka-magánélet-egyre több szabadidő;
-
Megtartóerő és toborzási előny;
-
Növekvő termelékenység és kreativitás;
-
Költségmegtakarítás betegszabadság és fluktuáció terén.
Kihívások:
-
Ügyfélkiszolgálás folyamatos biztosítása;
-
Teljesítmény- és hatékonyság-mérés új módszerei;
-
Munkaszervezési infrastruktúra fejlesztése;
-
Szabályozási hiátusok: munkavédelmi és társadalombiztosítási kérdések tisztázása.
A négynapos munkahét British Society for Immunology-tól a Crate Brewery-ig terjedő sikertörténetei azt mutatják, hogy a rövidített hét nem csupán ideális jóslat, hanem ma már jól működő gyakorlat. Amennyiben a brit kormány követi a 4 Day Week Foundation ajánlásait és törvényes keretek közé emeli a kísérletet, akkor a munka világa újabb nagy fordulóponthoz érkezhet. A vállalatok számára a következő évek feladata, hogy a kedvező eredményeket fenntarthatóvá tegyék, a munkavállalók pedig éljenek ezzel a ritka lehetőséggel, hogy kevesebb munkaórával is több teljesítményt nyújthassanak.
A jövőben Magyarországon és Európa-szerte is érdemes figyelemmel kísérni ezeket a kísérleteket, hiszen a munkaidő-politikák átalakulása globális jelenség, amelynek hosszú távú következményei lesznek a gazdasági versenyképességre és a munkavállalók életminőségére egyaránt.