A globális éghajlatváltozás következtében a Föld légköri és óceáni rendszerei egyre kiszámíthatatlanabbá válnak. Az Atlanti-óceáni Meridionális Áramlás Rendszer (AMOC – Atlantic Meridional Overturning Circulation) lassulása, vagy akár kritikus küszöb alá esése komoly következményekkel járhat Európa és Észak-Amerika időjárására – írja az infostart.hu
Egy friss prognózis szerint nagyjából 50 százalék az esélye annak, hogy még ebben az évszázadban az AMOC ereje kritikus szint alá süllyed, aminek hatására extrém időjárási helyzetek alakulhatnak ki: 40–50 °C-os hőhullámok és –30––35 °C-os telek egyaránt bekövetkezhetnek.
Az AMOC szerepe és működési elve
Az AMOC az egyik legnagyobb óceáni szállítórendszer: meleg víztömegeket juttat Észak-Európa partjaihoz, míg a hidegebb, sűrűbb víz lesüllyedve délebbre áramlik vissza. Ezt a „hőszalagfűrész”-ként emlegetett áramlást a víz hőmérsékletbeli és sótartalmi különbségei hajtják.
A meleg, sós víz a Golf-árammal érkezik, majd lehűlve és sűrűsödve az észak-atlanti mélyvízi áramlás részeként visszafordul. Ez a termohalin cirkuláció stabilizálja Európa mérsékelt klímáját, mérsékli a szélsőségeket, és támogatja az észak-atlanti halállomány megőrzését.
Az összeomlás kockázata és valószínűsége
Több klímaprojekt-szimuláció is arra utal, hogy az éves átlaghőmérséklet-emelkedés és a Grönlandról leváló édesvíz-többlet hatására az AMOC fokozatosan lassulhat. A kritikus küszöb alá süllyedés azt jelentené, hogy az északi mélyvízi leszállás leáll, ezzel megszűnik a hőszállítás Észak-Európa felé. A szakértők egy része szerint erre még a század közepéig 50 %-os esély mutatkozik.
A szélsőséges időjárás jellemzői
Amennyiben az AMOC valóban kritikus alá kerül, drámai éghajlati eltérések léphetnének fel:
-
Rendkívüli nyári hőhullámok: A modellek szerint nem ritka a 40–45 °C-os, de akár 50 °C-ot megközelítő csúcshőmérséklet sem. Az anticiklonális időszakok hosszabbak és mélyebbek lennének, ami kiterjedt aszályokhoz vezet
-
Fagyos telek: Míg a nyár tikkasztó forrósággal sújt, a telek – helyenként 10–15 °C-kal – hűvösebbekké válnak, és –30––35 °C-os hideg is előfordulhat. Az egyenlőtlen hőmérséklet-eloszlás komoly szociális és gazdasági feszültségeket gerjeszt
Az extrém hőingadozás hatásai
Az erőteljes szezonális kilengések nemcsak a komfortérzetet rontják, de számos ágazatot is kihívások elé állítanak:
-
Mezőgazdaság: A tartós aszályok csökkentik a talajnedvességet, míg a téli fagyok károsítják a gyökérzetet és a téli takarmánynövényeket. A termények hozama ingadozóvá válik, és a vízhiány miatt öntözésre alkalmas készletek is kimerülhetnek.
-
Egészségügy: A szélsőséges meleg fokozza a hőguta, a kiszáradás és a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát. A hideg teleken megnő a légúti megbetegedések, fagyási sérülések és több krónikus beteg esetén is a halálozás.
-
Energiaellátás: A hűtési és fűtési igény egyszerre ugrik meg, ami hálózati terhelést és áramkimaradásokat okozhat. Az energiaszükséglet hosszabb időszakokra alakul ki, ezért a megújuló energiaforrások és a rugalmas tárolás kulcsfontosságú.
Az AMOC lassulásának oka: a grönlandi frissvíz-influx
A globális felmelegedés hatására a grönlandi jégtakaró gyorsabban olvad, és évente százmilliárd köbméter édesvíz jut az Atlanti-óceánba. Ez a friss víz-beáramlás csökkenti a felszíni vizek sótartalmát, ezzel csökkenti a sűrűséget, és (a melegebb vizet) már nem süllyed elég mélyre ahhoz, hogy fenntartsa a termohalin áramlást.
Regionális különbségek Európában
A hatás nem lesz egyformán érzékelhető:
-
Nyugat-Európa: A Brit-szigetek, Franciaország és a Benelux államok éghajlata a közvetlenól függ az AMOC-tól. Itt már kisebb lassulás is azonnali hűléshez vezethet.
-
Közép-Európa: Németországban, Magyarországon, Ausztriában a szélsőségek inkább a szélsőséges aszályok és hőhullámok formájában jelentkeznek, míg a téli hidegek hamarabb átterjedhetnek.
-
Kelet-Európa: A kontinentális éghajlat miatt már most is nagyobb az ingadozás: itt a várható szélsőségek még inkább súlyosbíthatják a hőstresszt és a fagyveszélyt.
Adaptációs és mérséklési stratégiák
A lehetséges katasztrófa elkerülése vagy hatásainak csökkentése érdekében több irányban kell fellépnünk:
-
Kibocsátás-csökkentés: A globális átlaghőmérséklet emelkedésének mérséklése révén csökken az AMOC lassulásának esélye. A parizsi klímaegyezmény céljaihoz való ragaszkodás és a 1,5–2 °C-os korlát betartása elengedhetetlen.
-
Megújuló energiaforrások: A fosszilis tüzelőanyagok arányának csökkentése és a nap-, szél- és vízenergia használatának fokozása egyszerre csökkenti az üvegházhatású gázok kibocsátását és helyi energiafüggetlenséget teremt.
-
Klímabiztos infrastruktúra: A városokat és épületeket úgy kell tervezni, hogy képesek legyenek elviselni a szélsőséges hőmérsékleti terheléseket: zöldtetők, jó hőszigetelés, árnyékoló rendszerek és passzív hűtés növelése.
-
Vízgazdálkodás: Az esővíz-gyűjtő rendszerek, a talajjavítás és a víztározók kulcsfontosságúak a tartós aszályok kezelésére. A mezőgazdaságban a víz takarékos öntözőmódszerek bevezetése elengedhetetlen.
Az AMOC lassulásának lehetősége rávilágít: a klímaváltozás komplex és sokrétű hatásrendszerét csak átfogó, nemzetközi együttműködés mentén tudjuk kezelni.
Ha nem fordítunk elég figyelmet a kibocsátások radikális csökkentésére, a technológiai megújulásra és a klímaadaptációra, akkor hamarosan nemcsak fokozódó aszályokkal, de hideghullámokkal is számolnunk kell, melyek Európa-szerte olyan szélsőséges tartományokba tolhatják az évszakokat, mint a 50 °C-os nyarak vagy a –35 °C-os telek. A döntés a mi kezünkben van: amennyiben most mérsékeljük szén-dioxid-kibocsátásunkat és felkészülünk a változásokra, még elkerülhetjük a legrosszabb forgatókönyveket.
