Magyarországon hivatalosan is lakhatási válságról beszélhetünk, különösen Budapesten – és nem csupán a legalsó társadalmi rétegeket érinti, hanem egyre inkább a középosztályt is, beleértve a közalkalmazottakat, nyugdíjasokat, sőt még a dolgozó fiatalokat is.
A problémára egyre több önkormányzat reagál: Terézváros 2026-tól teljesen betiltja az Airbnb-t, és a kormány is szigorításokra készül. Csakhogy a szakemberek szerint ez nem megoldás, legfeljebb látszatintézkedés – derült ki a Pénzcentrumnak adott interjúból, amelyben Szatmári Andrea, az Utcajogász Egyesület önkéntes jogásza fejti ki véleményét.
„Nem a tiltás oldja meg a válságot, hanem a rendszerszintű reform”
Szatmári szerint nemzetközi példák igazolják, hogy önmagában az Airbnb betiltása nem csökkenti tartósan az albérletárakat, legfeljebb a szállodák járnak jól, mert a turisták oda mennek majd.
A lakhatási válság gyökerei azonban jóval mélyebben keresendők: elégtelen a szociális bérlakás-rendszer, a bérlőket semmi nem védi, a tulajdonosok pedig sokszor azért választják a rövid távú kiadást, mert kiszámíthatatlan és kockázatos hosszú távon kiadni az ingatlant.
„A magyar rendszer hiányosságai kiszolgáltatott helyzetbe hozzák mind a tulajdonosokat, mind a bérlőket. Ez az oka annak, hogy sokan inkább rövid távú kiadásban gondolkodnak” – mondta Szatmári.
Súlyos tulajdonjogi korlátozás lehet a tiltás
A jogász szerint az Airbnb teljes tiltása komoly alkotmányos aggályokat is felvet. A magántulajdonhoz való jogot az Alaptörvény és a Polgári Törvénykönyv is szigorúan védi: ide tartozik a rendelkezés, használat, hasznosítás és birtoklás joga is.
A lakás bérbeadása – legyen az hosszú vagy rövid távú – a tulajdonos hasznosítási jogkörébe tartozik, amelyet csak nyomós közérdekből és arányosan lehet korlátozni.
„Tulajdonképpen elég súlyos oknak kell lenni, hogy megtiltsák az ilyen jellegű hasznosítást. Szerintem a szükségességi–arányossági teszt alapján nem biztos, hogy átmenne egy ilyen jellegű tiltás” – tette hozzá.
Alkotmánybírósági vizsgálat jöhet
Szatmári szerint, ha ilyen jogszabály életbe lép, alkotmányos kontrollnak kellene következnie. Az Alkotmánybíróság dolga lenne eldönteni, hogy valóban szükséges és arányos-e az intézkedés az elérni kívánt célhoz képest.
A kérdés nem példa nélküli: több európai nagyváros – például Amszterdam vagy Barcelona – már korlátozta az Airbnb-t, sőt New York is lépett az ügyben. Csakhogy ezekben az esetekben is erős jogi és politikai viták övezték az intézkedéseket.
„Az USA-ban csodálkozom, hogy ez az ügy még nincs a Legfelsőbb Bíróság előtt. Persze lehet, hogy már megtámadták, csak nagyon lassú a folyamat” – jegyezte meg Szatmári.
Miért választják a rövid távot a tulajdonosok?
A szakértő szerint sokszor nem profitéhség, hanem félelem és jogbizonytalanság áll a rövid távú kiadás mögött. A jelenlegi magyar szabályozás nem védi megfelelően a bérbeadókat a fizetésképtelen vagy problémás bérlőkkel szemben. Emellett nincs garancia arra sem, hogy a tulajdonos időben visszakapja lakását. Ezért sokan inkább választják a rövid távú bérbeadást, ahol rövidebb a ciklus, kisebb a kockázat. – olvasható a Pénzcentrum oldalán.
