A hulladékgazdálkodás terén 2025. április 1-jétől jelentős változások lépnek életbe Magyarországon.
A kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer (EPR) keretében a gyártóknak szigorúbb adatszolgáltatási kötelezettségeik lesznek, és a nem megfelelő teljesítés esetén bírságokra is számíthatnak.
A kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer (EPR) célja
Az EPR célja, hogy a hulladékkezelési költségeket azok a vállalatok viseljék, amelyek termékei hulladékot termelnek. Ez ösztönzi a gyártókat a felelősségteljes termelésre és a hulladékcsökkentésre.
A rendszer bevezetése óta a gyártóknak regisztrálniuk kell a Magyar Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség (MOHU) és az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer (OKIR) rendszereibe, valamint negyedévente pontos adatokat kell szolgáltatniuk a forgalomba hozott termékek mennyiségéről.
Ezek alapján kell befizetniük a rájuk eső kiterjesztett gyártói felelősségi díjat.
Új szabályozás és bírságok bevezetése
Korábban a hulladékgazdálkodási bírság mértékéről szóló 271/2001. (XII. 21.) kormányrendelet nem tartalmazott kifejezetten az EPR-ben meghatározott gyártói kötelezettségekre vonatkozó bírságtételeket. Ez azonban április 1-jétől megváltozik. Az új szabályozás értelmében az országos hulladékgazdálkodási hatóság bírságot szabhat ki a következő esetekben:
Adatszolgáltatás elmulasztása: Amennyiben a gyártó nem teljesíti a forgalomba hozott körforgásos termékek mennyiségére vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettségét, a hatóság a bírság összegét a ténylegesen forgalomba hozott mennyiség és az adott termékáramra meghatározott egységnyi díjtétel felének szorzataként határozza meg.
Valótlan adatszolgáltatás: Ha a gyártó valótlan adatokat közöl, és ennek következtében a ténylegesnél alacsonyabb díjfizetési kötelezettséget teljesít, a bírság a valós és a bejelentett mennyiség különbsége alapján kerül meghatározásra, amelyet az egységnyi díjtétel felével szoroznak meg.
A bírságok mértéke és további kötelezettségek
Mindkét esetben a bírság megfizetésén túl a gyártóknak kötelességük a tényleges, hiánytalan és pontos adatszolgáltatás teljesítése is.
A hatóság jogosult adategyeztetésre, helyszíni ellenőrzésre és további dokumentációk bekérésére a szabályozás betartásának ellenőrzése érdekében.
A hulladékgazdálkodásban bekövetkező változások célja a fenntarthatóbb és felelősségteljesebb működés ösztönzése. A gyártóknak fontos tisztában lenniük új kötelezettségeikkel, hogy elkerüljék a bírságokat és hozzájáruljanak a környezet védelméhez.
