Van az a helyzet, amikor egy hét alatt már „fejben” belaktuk a 20 centis hótakarót: előkerül a hólapát, a fűtött kesztyű, és mindenki azt nézi, vajon hol áll meg a hóhatár. Aztán jönnek a friss modellfuttatások, és hirtelen nem az a kérdés, hogy hol lesz a legnagyobb hó, hanem hogy hol vált egyáltalán havazásba az eső, és mennyi marad meg belőle péntek estére.
Csütörtökön egy mediterrán ciklon éri el hazánkat, és péntek estig az ország döntő részére csapadékot hozhat. A korábbi előrejelzések még azt is felvetették, hogy akár 20 centit meghaladó hóréteg is kialakulhat, most viszont a friss adatok alapján inkább az látszik: havazás sokfelé előfordulhat, de számottevő, vastagabb hótakaró leginkább az Észak-Dunántúlon és az Északi-középhegység térségében valószínű, míg a 20 centi körüli mennyiség inkább a Bakonyban jöhet szóba.
Esővel indul, északnyugaton fordulhat először hóba
A legvalószínűbb forgatókönyv szerint csütörtökön napközben gyorsan befelhősödik az ég, és délutántól érkezik a csapadék. Kezdetben sok helyen inkább eső formájában jöhet, majd legkorábban északnyugaton kezdhet átváltani hóba. Országosan, nagyobb területen a havazásra inkább péntek napközben nyílhat nagyobb esély, de ez tipikusan az a helyzet, ahol néhány tized fok és pár tíz kilométeres pályamódosulás is sokat számít.
A csapadék „csúcsa” és annak halmazállapota ezért most nem egyetlen mondatban dönthető el. Van olyan verzió, amelyben sok helyen csak átmeneti havazás fut végig, és van olyan is, amelyben bizonyos térségekben tartósabban megmarad a hó – csak éppen nem országos, egyenletes hótakaróval, hanem mozaikos képpel.
Hol lehet megmaradó hó, és hol inkább csak latyak?
A friss modellkép alapján továbbra is benne van, hogy péntek estig az ország nagy részén hullhat hó, és rövid időre átmeneti hólepel is kialakulhat. A különbség most ott van, hogy a tartósabban megmaradó, 5 centit meghaladó hóréteg inkább csak:
-
Észak-Dunántúl
-
Északi-középhegység
-
és a kiemeltebb, magasabban fekvő területek
esetén tűnik reálisabbnak.
A 20 centi körüli hótakaró esélye pedig a jelenlegi képlet szerint inkább a Bakony térségére szűkül.
A háttérben egyszerű ok áll: a hőmérséklet többfelé fagypont közelében, sőt kissé fölötte alakulhat, így ha hullik is a hó, sok helyen nedves, tapadó, latyakos lesz, és ami leér, az könnyen olvadásnak indulhat. Ez a fajta „vizes hó” nem feltétlenül látványos, viszont a közlekedésben tud igazán kellemetlen lenni: csúszós, nehéz, és gyorsan át tud alakulni latyakká.
Közben nőtt az eső esélye is – és ez még jobban megkeveri a képet
A friss előrejelzések szerint párhuzamosan nőtt a kiadós esőzések esélye is. Ez tipikusan akkor történik, amikor a ciklon pályája vagy a hőmérsékleti rétegződés egy kicsit „melegebb” irányba tolódik: ugyan érkezik a csapadék, csak nem ott és nem úgy, ahogy pár nappal korábban még kinézett.
Ilyenkor jönnek a legnehezebben kommunikálható helyzetek: egy városon belül is előfordulhat, hogy az egyik kerületben havas eső esik, a másikban már eső, kicsit feljebb a dombokon meg szakad a hó. A bizonytalanság nem (csak) „pontos fogalmazás”, hanem a valóság egyik tulajdonsága: a ciklon peremein a hóhatár gyakran ide-oda billeg.
Mit jelentenek a százalékok a valószínűségi térképeken?
Sokan ránéznek a térképre, meglátnak egy 70–90%-os értéket, és kész tényként kezelik. Pedig a valószínűségi előrejelzések lényege pont az, hogy nem egyetlen biztos jövőképet mutatnak, hanem azt, hogy az előrejelző rendszer sokféle futtatása közül hány „tag” várja ugyanazt az eseményt.
-
A 100% nem garancia, csak azt jelenti, hogy minden modellváltozat ugyanabba az irányba mutat.
-
A 0% sem kizárás, mert a modelleknek vannak hibái, és lehet olyan forgatókönyv, amit épp egyik futás sem „talál el”, mégis bekövetkezik.
Ezért most különösen érdemes figyelni a frissítéseket: nem arról van szó, hogy „biztos nem lesz nagy hó”, hanem arról, hogy a nagy hó esélye területileg szűkebb lett, és közben a csapadék típusa (eső vs hó) sok helyen billeg.
Mire érdemes készülni péntek estig?
A következő 24–36 órában a legnagyobb kockázat általában nem a rekord-hótakaró, hanem a csúszós átmenet:
-
eső → havas eső → hó → latyak (és vissza),
-
vizes, tapadó hó,
-
hirtelen romló látási viszonyok intenzívebb csapadékban,
-
hegyvidéken gyorsan változó útviszonyok.
Ha útnak indulsz, az ilyen ciklonos helyzetben a „minden rendben” és a „mi történt itt fél óra alatt?” között néha tényleg csak egy időzítés a különbség.
Csapadék szinte mindenhol jöhet péntek estig, havazás is sokfelé előfordulhat, de a vastagabb, megmaradó hóréteg esélye most inkább az Észak-Dunántúlra és az Északi-középhegységre koncentrálódik, a 20 centi pedig leginkább a Bakonyban lehet benne a pakliban – miközben az eső esélye is nőtt, és a bizonytalanság továbbra is jelentős.
