A nyugdíjrendszer fenntarthatósága, a várható 14. havi nyugdíj, valamint a Nők 40 program jövője került szóba Sebestyén Géza, az MCC Gazdaságpolitikai Műhelyének vezetője legutóbbi nyilatkozatában. A szakértő a Napindító című műsorban fejtette ki véleményét a nyugdíjrendszer előtt álló kihívásokról, valamint arról, hogyan befolyásolják a demográfiai változások a nyugdíjak finanszírozását.
Sebestyén szerint a 14. havi nyugdíj bevezetése egy rendkívül érzékeny gazdaságpolitikai kérdés. Egyrészt érthető a kormányzati szándék, hogy az idősek életszínvonalát emeljék, különösen az inflációs nyomás és a megélhetési költségek emelkedése idején. Másrészt viszont felhívta a figyelmet arra, hogy minden új, állandósuló juttatás hosszú távú terhet ró az állami költségvetésre.
A 14. havi nyugdíj dilemmája
„A 13. havi nyugdíj már most is jelentős kiadás az állam számára, a 14. havi bevezetése pedig több száz milliárd forint többletterhet jelentene évente. Ez a jelenlegi demográfiai folyamatokat figyelembe véve komoly kockázat” – hangsúlyozta Sebestyén.
Hozzátette, hogy Magyarországon az aktív korúak és a nyugdíjasok aránya folyamatosan romlik, ami azt jelenti, hogy egyre kevesebb dolgozó tart el egyre több nyugdíjast. A Központi Statisztikai Hivatal előrejelzése szerint 2040-re a népesség közel egyharmada 60 év feletti lehet, így a nyugdíjrendszer finanszírozása még nagyobb kihívás elé néz.
A szakértő ugyanakkor azt is megjegyezte, hogy a kormány politikai szempontból nehezen vonhatja vissza a nyugdíjakat érintő juttatásokat. „Az idősek egyre nagyobb súlyt képviselnek a választói bázisban, ezért a nyugdíjrendszerrel kapcsolatos döntések mindig különös figyelmet kapnak” – mondta Sebestyén.
A Nők 40 program szerepe és jövője
A beszélgetés másik központi témája a Nők 40 program volt, amely továbbra is az egyik legnépszerűbb nyugdíjba vonulási lehetőség Magyarországon. A program lehetővé teszi, hogy a nők 40 év jogosultsági idő megszerzése után korhatár nélkül nyugdíjba vonulhassanak.
Sebestyén szerint a program társadalmi szempontból indokolt, hiszen sok nő hosszú éveken át vállal gondozási és háztartási feladatokat, amelyek nem mindig jelennek meg közvetlenül a keresetben. Ugyanakkor gazdasági szempontból a korai nyugdíjazás növeli a nyugdíjrendszer terheit, hiszen az érintettek hosszabb ideig részesülnek ellátásban, miközben kevesebb éven át fizetnek járulékot.
„A Nők 40 kedvezmény egy fontos társadalompolitikai gesztus, de hosszú távon újra kell gondolni, hogy miként illeszthető be egy fenntartható nyugdíjrendszerbe. A cél nem a megszüntetése, hanem az, hogy igazságos és finanszírozható keretek között maradjon” – mondta.
Mit jelent mindez a nyugdíjasoknak?
Sebestyén Géza szerint a jelenlegi rendszer még működőképes, de csak addig, amíg a gazdasági növekedés biztosítja az állami bevételeket. Ha a gazdaság stagnálna vagy visszaesne, akkor a nyugdíjak vásárlóértékének megőrzése, illetve a 13. és 14. havi nyugdíj fenntartása is nehezebbé válhat.
A szakértő azt javasolja, hogy a kormány fokozatosan vezesse be az új juttatásokat, például résznyugdíj formájában vagy célzott támogatásokkal, és ne egyszerre vállalja be a teljes 14. havi ellátás kifizetését.
A Napindítóban elhangzott elemzés szerint a magyar nyugdíjrendszer sorsa elsősorban a gazdasági teljesítménytől és a demográfiai folyamatoktól függ. A 14. havi nyugdíj ötlete politikailag népszerű, de pénzügyileg kockázatos. A Nők 40 program pedig társadalmilag indokolt, ugyanakkor a fenntarthatósága újragondolást igényel.
Sebestyén Géza végül hangsúlyozta: „Ha a magyar gazdaság növekedni tud, akkor a nyugdíjrendszer is fenntartható marad. De ha a növekedés lelassul, előbb-utóbb elkerülhetetlen lesz egy átfogó nyugdíjreform.”
