Az idősek anyagi biztonsága az elmúlt években a közbeszéd egyik legfontosabb témájává vált. Az emelkedő árak, az egészségügyi és megélhetési költségek növekedése miatt egyre nagyobb figyelem irányul arra, milyen módon támogatja az állam a nyugdíjasokat. Ebbe a folyamatba illeszkedik bele a 14. havi nyugdíj fokozatos bevezetése, amelyről most új, sokakat érintő részletek láttak napvilágot – írja az alon.hu
Az Idősügyi Tanács javaslatára a kormány úgy döntött, hogy a 14. havi nyugdíj kifizetése a 13. havi nyugdíj mintájára történik majd, vagyis hasonló technikai és időzítési rend szerint jut el az érintettekhez. A legfontosabb változás: a 13. és a 14. havi nyugdíj első része egyidejűleg kerül folyósításra jövő év februárjában, ami sok nyugdíjas számára érezhető anyagi könnyebbséget jelenthet a téli időszakban.
Mikor és hogyan jön a 14. havi nyugdíj első negyede?
A nyilvánosságra hozott információk alapján már tudni lehet, hogy jövő februárban érkezik a 14. havi nyugdíj első negyede, mégpedig egyidejűleg a 13. havi nyugdíjjal. Ez gyakorlatban azt jelenti, hogy a szokásos februári nyugdíj mellett:
-
a jogosultak megkapják a teljes 13. havi nyugdíjukat,
-
és emellett érkezik a 14. havi nyugdíj első negyede, amely a későbbi években fokozatosan épül majd fel teljes 14. havi összeggé.
A kormány ezzel a lépéssel egyértelműen jelzi, hogy a kiegészítő nyugdíjas juttatások rendszerét hosszú távon is fenn kívánja tartani, sőt, tovább bővíteni. A 13. havi nyugdíj visszaépítése után a 14. havi nyugdíj bevezetése egy újabb lépcsőfok az idősek támogatásában.
Az, hogy a két juttatás egyszerre érkezik, különösen fontos egy olyan időszakban, amikor:
-
a téli fűtési költségek magasabbak,
-
gyakrabban merülnek fel egészségügyi kiadások,
-
és az ünnepek után sok család anyagi tartalékai megcsappannak.
Egy átlagnyugdíjas számára február így kiemelten erős hónap lehet bevételi szempontból, amely segíthet a tartozások rendezésében, nagyobb kiadások (pl. gyógyszerek, lakáskarbantartás) fedezésében vagy minimális tartalék képzésében.
3,6 százalékos nyugdíjemelés 2026-ban – reálértékben is pluszt hozhat
A 14. havi nyugdíj első negyedének érkezése önmagában is jelentős lépés, de ehhez kapcsolódik a tervezett 3,6 százalékos nyugdíjemelés 2026-ra, amelyet a költségvetés előirányzatai alapján határoztak meg.
A jelenlegi kilátások szerint ez a 3,6 százalékos emelés várhatóan meghaladja az infláció mértékét, ami azt jelenti, hogy a nyugdíjak reálértéke – vagyis vásárlóereje – növekedhet. Ez különösen fontos szempont, hiszen az idősek jövedelme jellemzően fix, munkabérrel már nem egészíthető ki, így számukra létkérdés, hogy a nyugdíj ne csak nominálisan, papíron, hanem a mindennapi megélhetésben is többet érjen.
Ha egy átlagnyugdíjat nézünk, a 3,6 százalékos emelés már számottevő pluszt jelenthet havonta. Például:
-
egy 245 ezer forintos nyugdíj 3,6 százalékos emelés után közel 254 ezer forintra nő,
-
ehhez jönnek hozzá a 13. és 14. havi juttatás formájában érkező plusz kifizetések.
A kettő együtt – az év eleji emelés és az extra havi részek – összességében már jól érzékelhető többletet jelenthet egy átlagos nyugdíjas számára.
8 ezer milliárd forintos nyugdíjkeret – mit üzennek a számok?
A 2025-ös költségvetésből közel 8 ezer milliárd forintot különítettek el nyugdíjakra. Ez óriási összeg, amely nemcsak azt mutatja, hogy az idősek ellátása az egyik legnagyobb tétel az állami kiadások között, hanem azt is, hogy a nyugdíjrendszer fenntartása hosszú távon hatalmas felelősség.
Érdemes a számokat történeti perspektívában is megnézni. Az átlagnyugdíj:
-
2010-ben még 97 ezer forint körül mozgott,
-
2025 szeptemberére már 245 ezer forintra emelkedett,
-
és a tervezett újabb emelés ezt az összeget tovább növeli.
Ez nominálisan közel két és félszeres növekedést jelent alig másfél évtized alatt. Fontos ugyanakkor hozzátenni, hogy ez az időszak jelentős inflációs éveket is tartalmaz, így a pénz vásárlóereje közben többször csökkent, majd újra stabilizálódott. A most előirányzott 3,6 százalékos emelés és a 13–14. havi kiegészítő juttatások célja az, hogy a nyugdíjasok ne csak számokban, hanem életminőségben is érezzék a javulást.
A közel 8 ezer milliárdos keret ugyanakkor arra is rámutat, hogy a nyugdíjrendszer jövője szorosan összefügg a gazdasági növekedéssel, a foglalkoztatottsággal, a béremelkedéssel és a demográfiai folyamatokkal. Minél több aktív járulékfizető van, annál stabilabban finanszírozható a növekvő számú nyugdíjas ellátása.
Mit jelent mindez a mindennapi élet szintjén?
Az idősek jó része nem makrogazdasági adatokban, százalékokban és költségvetési sorokban gondolkodik, hanem nagyon egyszerű kérdésekben:
– Elég lesz-e a nyugdíjam a hónap végéig?
– Ki tudom-e fizetni a gyógyszereket, rezsit, élelmiszert?
– Marad-e valami váratlan kiadásokra?
A 14. havi nyugdíj első negyedének bevezetése, a 13. havi nyugdíj egyidejű kifizetésével együtt, egy olyan pufferként működhet, amely segít átvészelni a nehezebb időszakokat. Aki tudatosan gazdálkodik, akár félretehet belőle, biztonsági tartalékot képezhet, vagy nagyobb, halogatott kiadásokat is fedezhet (például szemüveg, fogászati kezelés, kisebb lakásfelújítás, háztartási gép cseréje).
A 3,6 százalékos nyugdíjemelés pedig nem fogja egy csapásra luxussá változtatni a nyugdíjaséletet, de minden hónapban érezhető pár ezer, akár tízezer forintos többletet hozhat, amely sokaknál már a „szűkös” és az „éppen elég” közti különbséget jelenti.
Az Idősügyi Tanács szerepe – nem csak formai véleményadás
Külön említést érdemel, hogy a 14. havi nyugdíj kifizetési módjáról az Idősügyi Tanács javaslatára született döntés. Ez a testület éppen azt a célt szolgálja, hogy:
-
a nyugdíjasok érdekei,
-
a szociális, egészségügyi, ellátási szempontok
közvetlenül és szervezett formában jelenjenek meg a kormányzati döntéshozatalban.
Az, hogy a 14. havi nyugdíj folyósítási rendje a 13. havi mintájára történik, azt jelzi, hogy a döntéshozók igyekeznek egy átlátható, kiszámítható, a gyakorlatban már bevált rendszert kiterjeszteni egy újabb juttatásra. Ez a nyugdíjasok szempontjából azért fontos, mert így jobban tervezhető, mikor mire számíthatnak, mikor érkezik több pénz, mikor lehet nagyobb kiadásokat időzíteni.
A mostani bejelentések alapján a kép így áll össze:
-
Jövő februárban a nyugdíjasok egyszerre kapják meg a 13. havi nyugdíjat és a 14. havi nyugdíj első negyedét.
-
2026-ban 3,6 százalékos nyugdíjemelés érkezik, amely a tervek szerint az inflációt meghaladó reálnövekedést eredményezhet.
-
A nyugdíjakra fordított teljes keret közel 8 ezer milliárd forint, az átlagnyugdíj 2010-es 97 ezer forintjáról 2025-re 245 ezer forint fölé nőtt, és a következő években tovább emelkedik.
Ez a nyugdíjasok számára egyértelműen pozitív irányú elmozdulás: több pénz, több kiegészítő juttatás, kiszámíthatóbb támogatási rendszer. Ugyanakkor a háttérben továbbra is ott vannak a nagy kérdések: meddig tartható fenn ez a szintű ellátás, hogyan alakul a gazdaság növekedése, mennyire bírja el a költségvetés a fokozódó nyugdíjkiadásokat.
Rövid távon viszont a nyugdíjasok számára a legfontosabb üzenet egyértelmű: jövő év elején érezhető plusz támogatás érkezik, és a 14. havi nyugdíj első negyede egy újabb lépés afelé, hogy az idősek ne csak a számokban, hanem a mindennapi életükben is érezzék, hogy számítanak.
