Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter drasztikus áremelkedésre figyelmeztet a legújabb brüsszeli energiaügyi döntés kapcsán. A miniszter szerint az orosz gázimport teljes betiltása 2027-ig beláthatatlan gazdasági következményekkel jár Magyarország számára. A kormány szerint ez a lépés közvetlenül veszélyezteti a magyar családok életszínvonalát és a munkahelyeket.
Ami biztos:
-
Az EU döntése értelmében 2027 végéig teljesen ki kell vezetni az orosz gázimportot.
-
Magyarország a döntés ellen szavazott és bírósághoz fordul az ügyben.
-
A külügyminiszter szerint a döntés az energiaellátás biztonságát veszélyezteti.
Ami még kérdés:
-
Milyen alternatív útvonalakon és mennyiért érkezik majd gáz 2027 után.
-
Milyen gyorsan tudják a magyar finomítók átállni az oroszról más típusú kőolajra.
Háromszoros rezsi és gyárbezárások
Szijjártó Péter közösségi oldalán tette közzé a sötét forgatókönyvet, amely szerint az eddigi energiapolitika alapjait rúgja fel az Európai Unió. A miniszter posztjában kifejtette, hogy az olcsó energiaforrások elvesztése miatt a magyar ipar versenyképessége is romokban heverhet.
„Ursula von der Leyen évek óta nyomja, hogy meg kell tiltani az olcsó orosz földgáz és kőolaj vásárlását. A következmények világosak: háromszoros rezsiszámla, 1000 forintos benzin, gyárbezárások, több tízezer munkahely elvesztése. Tegnap Brüsszelben azonban megszavazták Von der Leyen javaslatát. Pedig ezt meg lehetett volna akadályozni. Mégpedig a múlt héten: ott volt a lehetőség Von der Leyen leváltására, de a Tisza Párt frakciója, az Európai Néppárt – sorukban a tiszás képviselőkkel – nem szavazta meg a bizalmatlansági indítványt, így megmentették Von der Leyent. Viszont még mindig van egy esély: a döntést meg kell támadni az Európai Bíróságon és végig kell vinni a pert a döntés megsemmisítése érdekében. Mi ezt meg is tesszük: a jogi beadványunk készen van, így amint hivatalosan is megjelenik a határozat, azonnal megindítjuk a pert, s ha maradunk kormányon, végig is visszük azt. Ha azonban a Tisza Párt nyerné meg a választást, ők nem vinnék végig a pert, hagynák, hogy elvágjanak minket az olcsó orosz energiától. A Tisza Párt elnöke – aki humbugnak tartja a rezsicsökkentést – ugyanis a nemzetközi nagytőke két olyan képviselőjét vette maga mellé, akik évek óta lobbiznak azért, hogy Magyarország ne vásároljon olcsó orosz energiát. Április 12-e tétje tehát: marad-e a rezsicsökkentés?
” – írta a külügyminiszter.
Miért pont az 1000 forintos benzin?
A drágulás hátterében az áll, hogy a kőolaj és a földgáz beszerzési forrásainak hirtelen megváltoztatása hatalmas infrastrukturális költségekkel jár. A miniszter szerint az orosz kőolajról való kényszerű átállás a finomítókban több százmillió dollárba kerül, amit végül a fogyasztóknak kell megfizetniük a kutakon.
A szakértők szerint a gázimport leállítása nemcsak a fűtést drágítja meg, hanem a villamos energia árát is felveri, hiszen Magyarország áramtermelésének jelentős része gáztüzelésű erőművekből származik. Emiatt reális veszélyként említik a rezsiszámlák többszöröződését.
Jogi útra terelik az ügyet
Magyarország kormánya nem fogadja el a brüsszeli diktátumot, és minden jogi eszközt bevet a döntés ellen. A miniszter szerint az energiaellátás nem politikai, hanem fizikai kérdés, és az ország ellátása nem biztosítható egyik napról a másikra orosz források nélkül.
A bírósági kereset alapja az lehet, hogy az EU-s döntések nem sérthetik a tagállamok szuverén jogát az energiamix összeállítására, különösen, ha az gazdasági összeomlással fenyeget. Egyelőre nem tudni, mikor születhet ítélet, de a politikai feszültség már most érezhető a piacon.
A következő hónapok tárgyalásai döntik el, hogy valóban életbe lép-e ez a fekete forgatókönyv.
Források: Szijjártó Péter hivatalos Facebook-oldala, Európai Tanács közleménye.
