Komoly változások jöhetnek a magyar közlekedésben, miután a kormány szigorúbb fellépést tervez a gyorshajtókkal szemben. A felvetések között szerepel az autópályákon alkalmazható átlagsebesség-mérés, valamint az is, hogy a visszaeső gyorshajtókat a jelenleginél súlyosabb szankciókkal büntessék – írja a Femina.
A téma azért került előtérbe, mert az elmúlt időszakban több súlyos baleset is ráirányította a figyelmet arra, hogy a gyorshajtás, az agresszív vezetés és a felelőtlen közúti magatartás nemcsak szabálysértési kérdés, hanem emberéleteket veszélyeztető probléma. A közlekedési minisztérium várhatóan társadalmi egyeztetést indít, vagyis a döntés előtt az emberek véleményét is megkérdezhetik.
A vita egyik központi kérdése az lesz, hogy a szigorítás valóban a balesetek megelőzését szolgálja-e, vagy sok autós inkább újabb bírságolási eszközt lát majd benne. A minisztérium és a közlekedésbiztonsági szakemberek szerint azonban a cél nem a büntetések számának növelése, hanem az, hogy kiszámíthatóbbá, nyugodtabbá és biztonságosabbá váljon a közlekedés.
Átlagsebesség-mérés jöhet az autópályákon
Az egyik legfontosabb felvetés az autópályákon alkalmazott átlagsebesség-mérés bevezetése. Ez eltér a hagyományos traffipaxos ellenőrzéstől. Nem egyetlen ponton méri meg, milyen gyorsan halad az autó, hanem egy hosszabb útszakaszon számolja ki az átlagsebességet.
A rendszer lényege egyszerű: a járművet egy adott ponton azonosítja a kamera, majd egy másik ponton újra rögzíti. A két pont közötti megtett út és az eltelt idő alapján kiszámítható, hogy az autó átlagosan milyen sebességgel haladt. Ha ez meghaladja a megengedett értéket, akkor a sofőr szabályszegést követhetett el. Az ilyen rendszerek több országban automatikus rendszámfelismerést használnak, és kifejezetten az a céljuk, hogy a járművezetők ne csak egy traffipax előtt lassítsanak, hanem hosszabb szakaszon tartsák be a sebességhatárt.
Ez a módszer azért lehet hatékonyabb a hagyományos pontszerű mérésnél, mert nem hagy teret annak a jól ismert gyakorlatnak, amikor a sofőr a kamera előtt fékez, majd utána újra gyorsít. Az átlagsebesség-mérésnél a teljes kijelölt szakaszon egyenletesebb, szabályosabb haladásra van szükség.
Nem a bírság lenne a cél, hanem a balesetek megelőzése
Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter a parlamentben arról beszélt, hogy mindent meg kell tenni a súlyos balesetek számának csökkentéséért. A gyorshajtás különösen az autópályákon lehet veszélyes, mert nagy sebességnél sokkal kisebb hiba is súlyos következményekkel járhat.
A közlekedésbiztonsági szakértők szerint az átlagsebesség-mérés egyik legnagyobb előnye, hogy kiszámíthatóbbá teszi a forgalmat. Ha az autósok tartják a sebességhatárt, kevesebb a hirtelen fékezés, kevesebb az indokolatlan gyorsítás, és kisebb az esélye annak, hogy egy agresszíven közlekedő sofőr miatt tömegbaleset alakuljon ki.
Csörgő László, a Drivingcamp vezető instruktora az RTL-nek arról beszélt, hogy az átlagsebesség-mérés jó irány lehet, mert nem az a cél, hogy minél több bírság szülessen, hanem az, hogy a közlekedők tudatosabban vezessenek.
Ez a megközelítés fontos különbség. Ha az intézkedést az emberek csak pénzbeszedésnek érzik, nagy ellenállás alakulhat ki. Ha viszont világos, átlátható és bizonyíthatóan baleset-megelőzési célt szolgál, könnyebb lehet elfogadtatni a társadalommal.
Miért veszélyes a hirtelen fékezés és gyorsítás?
Az autópályán a balesetek egyik komoly kockázati tényezője a sebességkülönbség. Ha egyes autók szabályosan haladnak, mások viszont jóval gyorsabban érkeznek mögéjük, akkor egy sávváltás, fékezés vagy figyelmetlenség pillanatok alatt veszélyhelyzetet teremthet.
A hirtelen fékezések láncreakciót indíthatnak el. Egy autós lefékez, mögötte a második is, a harmadik már későn reagál, és néhány másodperc alatt kialakulhat a ráfutásos baleset. Nagy sebességnél a fékút hosszabb, a reakcióidő alatt megtett út is nagyobb, és a becsapódás energiája is sokkal súlyosabb.
Az átlagsebesség-mérés ezért nemcsak a leggyorsabbakat szűrheti ki, hanem a forgalom ritmusát is egyenletesebbé teheti. Ha kevesebben száguldoznak, kevesebb a hirtelen manőver, és a közlekedés kiszámíthatóbbá válhat.
A sebességellenőrzés hatékonyságáról nemzetközi kutatások is készültek. Egy Angliát vizsgáló tanulmány például jelentős, átlagosan 15 százalékos balesetszám-csökkenést talált a sebességmérő kamerák környezetében.
A visszaeső gyorshajtók súlyosabb büntetést kaphatnak
A másik fontos felvetés az, hogy a visszaeső gyorshajtókkal szemben keményebb szankciókat alkalmazzanak. Ez azt jelentené, hogy nem ugyanúgy bírálnák el azt, aki egyszer figyelmetlen volt, és azt, aki rendszeresen, tudatosan és nagy mértékben lépi túl a sebességhatárt.
A közlekedésbiztonság szempontjából ez logikus irány lehet. Egy egyszeri kisebb szabályszegés és egy rendszeresen száguldozó sofőr kockázata nem azonos. A visszaeső gyorshajtók nagyobb veszélyt jelenthetnek a forgalom többi résztvevőjére, ezért a büntetésnél is indokolt lehet különbséget tenni.
A kérdés az, hogyan határoznák meg pontosan a visszaesést. Például számítana-e, hogy valaki egy éven belül hányszor kap bírságot? Külön kezelnék-e az extrém gyorshajtást? Más következménye lenne-e annak, ha valaki lakott területen, autópályán vagy iskolák közelében hajt túl gyorsan?
Ezeket a részleteket a társadalmi egyeztetés és a jogszabály-előkészítés során kellene tisztázni.
Ausztriában már az autó elkobzása is felmerülhet
A nemzetközi példák között gyakran említik Ausztriát, ahol az extrém gyorshajtás esetében már olyan szigorú szabályokat is bevezettek, amelyek alapján a hatóságok bizonyos esetekben lefoglalhatják, illetve el is kobozhatják a járművet. Ez jól mutatja, hogy Európában több országban a legsúlyosabb gyorshajtást már nem egyszerű közlekedési szabálysértésként, hanem kiemelt közbiztonsági kockázatként kezelik.
Egy ilyen szabály Magyarországon biztosan nagy vitát váltana ki. Sokan támogatnák, mert szerintük az extrém gyorshajtókat csak igazán kemény következményekkel lehet visszatartani. Mások viszont aránytalannak tartanák az autó elkobzását, különösen akkor, ha a jármű nem a sofőr tulajdonában van, vagy családi használatban áll.
A magyar szabályozásnál ezért kulcskérdés lenne az arányosság: másként kell kezelni a kisebb sebességtúllépést, a visszaeső gyorshajtást és az életveszélyes, extrém száguldást.
Társadalmi egyeztetés jöhet öt témakörben
A Közlekedési és Beruházási Minisztérium az RTL megkeresésére azt közölte, hogy hamarosan társadalmi egyeztetés kezdődik öt témakörben. A tárca szerint jelenleg a legsürgetőbb kérdés az elektromos rollerek szabályozása, de a gyorshajtás elleni fellépés is a felvetett lehetőségek között szerepel.
A minisztérium úgy fogalmazott, hogy különböző nemzetközi gyakorlatok, szabályozási és szankcionálási modellek is napirenden vannak, de konkrét szankciókról egyelőre nem közöltek részleteket.
Ez azt jelenti, hogy a döntés még nincs kőbe vésve. A következő időszakban várhatóan szakmai szervezetek, közlekedésbiztonsági szakértők, civil szereplők és az autós társadalom véleménye is szerepet kaphat.
A társadalmi egyeztetés különösen fontos, mert a közlekedési szabályok akkor működnek jól, ha az emberek nemcsak félnek a büntetéstől, hanem értik is, miért van szükség az adott szabályra.
Az elektromos rollerek szabályozása is sürgető lett
Bár a gyorshajtásról szóló vita most nagy figyelmet kap, a minisztérium szerint az egyik legsürgetőbb kérdés az elektromos rollerek szabályozása. Ez érthető, hiszen az e-rollerek az elmúlt években gyorsan elterjedtek, miközben a szabályozás sok helyen nehezen tartott lépést a használatukkal.
Az elektromos rollerek egyszerre vannak jelen a járdákon, kerékpárutakon, úttesten és gyalogoszónákban. Sok baleset abból adódik, hogy sem a rolleresek, sem az autósok, sem a gyalogosok nem mindig tudják, pontosan milyen szabályok vonatkoznak rájuk.
A várható szabályozásnál kérdés lehet a megengedett sebesség, a védőfelszerelés, az életkori korlát, a kötelező biztosítás, a közlekedési felület, az éjszakai láthatóság és az ittas rollerezés szankcionálása is.
Ez a téma tehát ugyanúgy a közlekedésbiztonságról szól, mint az autópályás gyorshajtás.
Magyar Péter is szigorúbb fellépést jelezhetett
A szombati Reddit kérdezz-feleleken Magyar Pétert arról kérdezték, nem lehetne-e szigorúbb büntetést kiszabni azokkal szemben, akik drog hatása alatt vagy versenyző módjára vezetve okoznak halálos balesetet. A miniszterelnök rövid válasza mindössze ennyi volt: „De!”
Ez a rövid válasz politikai szempontból erős jelzés lehet. A közvéleményben régóta jelen van az igény arra, hogy a különösen veszélyes, felelőtlen járművezetőkkel szemben keményebb következmények legyenek.
A halálos baleseteket okozó, drogos, ittas vagy versenyző sofőrökről szóló ügyek mindig nagy felháborodást váltanak ki. Sokan úgy érzik, hogy az ilyen cselekményeknél a büntetésnek nemcsak jogi, hanem erkölcsi súlya is van: világosan jeleznie kell, hogy a közút nem versenypálya, és a vezetés felelősséggel jár.
A közút nem magánterület
A gyorshajtásról szóló vita egyik legfontosabb üzenete, hogy a közút közös tér. Nemcsak az autósoké, hanem a buszon ülőké, a motorosoké, a kamionsofőröké, az útkarbantartóké, a mentőké, a családoké és mindenkié, aki közlekedik.
Egyetlen felelőtlen sofőr döntése mások életét is veszélybe sodorhatja. Az autópályán különösen nagy a tét, mert a sebességek magasak, a követési távolságot sokan nem tartják be, és a hirtelen manővereknek súlyos következménye lehet.
A szigorítás támogatói ezért azt mondják: aki rendszeresen és tudatosan szegi meg a sebességhatárokat, az nem csupán saját magát kockáztatja, hanem mások életét is.
Lesznek ellenérvek is
A tervezett szigorítások várhatóan nem maradnak vita nélkül. Sok autós attól tart majd, hogy az átlagsebesség-mérés újabb automatikus bírsággyár lesz. Mások adatvédelmi aggályokat vethetnek fel, hiszen a rendszer rendszámokat rögzít, és követi, hogy egy jármű mikor haladt át egy adott útszakaszon.
Ezek a kérdések jogosak, ezért világos szabályokra lesz szükség. Pontosan meg kell határozni, milyen adatot rögzítenek, mennyi ideig tárolják, ki férhet hozzá, milyen esetben használható fel, és hogyan lehet biztosítani, hogy a rendszer ne váljon általános megfigyelési eszközzé.
Az automatikus rendszámfelismerést használó átlagsebesség-mérés több országban működik, de a magánszféra védelme és az átláthatóság mindenhol fontos vitapont.
A bírság önmagában nem elég
A gyorshajtás elleni fellépésnél a szigorítás fontos eszköz lehet, de önmagában nem old meg mindent. A közlekedésbiztonsághoz jó útminőség, egyértelmű táblázás, kiszámítható forgalomszervezés, megfelelő pihenőhelyek, oktatás és rendszeres ellenőrzés is kell.
Ha egy útszakaszon rosszul látható a tábla, indokolatlannak érzik a sebességhatárt, vagy az út kialakítása nem támogatja a biztonságos haladást, akkor a bírságolás könnyen ellenérzést vált ki. Ha viszont a szabályok érthetők, következetesek és baleseti adatokkal indokolhatók, nagyobb lehet a társadalmi elfogadottság.
A nemzetközi tapasztalatok szerint az automata sebességellenőrzés akkor lehet igazán hatékony, ha nem önmagában áll, hanem egy átfogó közlekedésbiztonsági stratégia része. Egy áttekintés szerint a sebességmérő kamerák környezetében több vizsgálat is csökkenést mutatott a balesetek és sérülések számában, ugyanakkor a módszertani bizonytalanságok miatt a pontos hatás mértékét mindig óvatosan kell értelmezni.
Mit jelenthet ez az autósoknak a gyakorlatban?
Ha bevezetik az átlagsebesség-mérést az autópályákon, az autósoknak nem lesz elég egy-egy ismert mérési pont előtt lassítani. A teljes ellenőrzött szakaszon tartani kell majd a megengedett sebességet.
Ez a gyakorlatban nyugodtabb vezetést jelenthet. Kevesebb felesleges gyorsítás, kevesebb hirtelen fékezés, kevesebb ideges sávváltás. Ugyanakkor azok, akik eddig rendszeresen jóval a megengedett sebesség felett közlekedtek, nagyobb eséllyel számíthatnak bírságra.
A visszaeső gyorshajtók esetében pedig elképzelhető, hogy nemcsak pénzbírság, hanem más következmény is felmerülhet. Ilyen lehet például magasabb bírság, több büntetőpont, hosszabb vezetéstől eltiltás, kötelező utánképzés vagy más, elrettentő jellegű szankció.
A konkrét részletek azonban egyelőre nem ismertek.
Miért lehet megosztó az átlagsebesség-mérés?
Az átlagsebesség-mérés azért megosztó, mert egyszerre tűnik logikusnak és szigorúnak. A szabályosan közlekedők számára biztonságot adhat, mert csökkentheti a száguldozók számát. A gyorsabban vezetők számára viszont komoly korlátozásként jelenhet meg.
Az egyik oldal azt mondja: aki betartja a szabályokat, annak nincs félnivalója. A másik oldal viszont azt kérdezi: valóban mindenhol indokolt-e a sebességhatár, és nem lesz-e túlzott az ellenőrzés?
A döntéshozóknak ezért nemcsak technikailag kell jól megtervezniük a rendszert, hanem kommunikációban is. Világosan el kell magyarázni, hol vezetnék be, miért ott, milyen baleseti adatok indokolják, hogyan működik, és milyen adatvédelmi garanciák védik az autósokat.
A magyar autópályákon különösen fontos lehet a kiszámíthatóság
A magyar autópályákon sokféle jármű közlekedik egyszerre: személyautók, kamionok, buszok, utánfutós járművek, külföldi rendszámú autók, nyaralók, ingázók és hivatásos sofőrök. A forgalom nyáron, ünnepek idején és hétvégéken különösen sűrű lehet.
Ilyen környezetben a nagy sebességkülönbség komoly veszélyforrás. Ha egy autó 130-cal halad, egy másik pedig 170–180-cal érkezik mögötte, nagyon kevés idő marad a biztonságos reakcióra.
Az átlagsebesség-mérés célja éppen az lehet, hogy az ilyen szélsőséges sebességkülönbségeket visszaszorítsa, és az autópályás közlekedést nyugodtabbá tegye.
A szabálykövető autósok akár nyerhetnek is vele
Bár sokan elsőre büntetésként gondolnak az átlagsebesség-mérésre, a szabálykövető autósok számára előnyt is jelenthet. Ha kevesebb a száguldozó, kevesebb a letolás, a villogás, a veszélyes ráfutás, a hirtelen sávváltás és az indokolatlan fékezés.
Ez kényelmesebb és kiszámíthatóbb közlekedést hozhat. Az autópályán nemcsak a gyorsaság számít, hanem az, hogy mindenki előre láthatóan, követhető módon vezessen.
A biztonságos közlekedés nem azt jelenti, hogy mindenki lassan halad. Azt jelenti, hogy a sebesség megfelel az útviszonyoknak, a szabályoknak és a forgalmi helyzetnek.
Összefoglalva
Szigorúbb fellépést tervezhet a kormány a gyorshajtókkal szemben. A felvetések között szerepel az autópályákon alkalmazható átlagsebesség-mérés, valamint a visszaeső gyorshajtókkal szembeni súlyosabb büntetések bevezetése is.
Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter szerint mindent meg kell tenni a súlyos balesetek számának csökkentéséért. A minisztérium várhatóan társadalmi egyeztetést indít több közlekedési témában, köztük az elektromos rollerek szabályozásáról és a gyorshajtás elleni lehetséges új eszközökről.
Az átlagsebesség-mérés célja az lehet, hogy az autósok ne csak a traffipaxok előtt lassítsanak, hanem hosszabb útszakaszon tartsák be a sebességhatárt. Ez kiszámíthatóbb forgalmat, kevesebb hirtelen fékezést és biztonságosabb autópályás közlekedést hozhat.
A vita azonban biztosan nem lesz egyszerű. Az autósok egy része újabb bírságolási eszköztől tart majd, mások viszont régóta szigorúbb fellépést várnak a száguldozókkal, a drogos vagy versenyző sofőrökkel és a visszaeső gyorshajtókkal szemben.
A következő időszak egyik legfontosabb kérdése az lesz, hogy a kormány milyen konkrét szabályokat tesz le az asztalra, és sikerül-e olyan rendszert kialakítani, amely egyszerre hatékony, arányos, átlátható és valóban a közlekedésbiztonságot szolgálja.
