Kezdőlap EGÉSZSÉG Ismerd fel hónapokkal előbb a szívinfarktust!

Ismerd fel hónapokkal előbb a szívinfarktust!

Miért hal meg évente tízezerrel több férfi Magyarországon, mint Ausztriában? Felismerhetőek-e időben a hirtelen szívhalál előjelei? Hogyan lehet megelőzni, elkerülni a tragédiát? Magyarországi látogatása alkalmából a világhírű holland kutatóval és egészségpszichológussal, Paul Falger professzorral beszélgettünk.

 

„Harminc éve kutatjuk a témát a Maastricht Egyetemen, s már több tízezer olyan beteget vizsgáltunk meg, akiknek szívinfarktusa, hirtelen szívhalála volt” – fejtette ki Falger professzor, aki a Quintess Healthy Aging Club vendégeként tartott előadást Budapesten. „Az első felmérést 450 infarktuson átesett betegen végeztük. Nagyon érdekes eredményt kaptunk, amikor megkértük őket, hogy írják le, mit éreztek a betegséget megelőző hetekben, hónapokban. Sokuknál fordult elő szokatlan mértékű fáradtság, erőtlenség – amely semmiben sem hasonlít a sportolás, vagy egy munkával töltött nap végén érzett kimerüléshez. Emellett kifejezetten ingerlékenyek voltak – ezt gyakran ők maguk észre sem vették, csupán környezetük hívta fel a figyelmüket erre – demoralizáltnak és levertnek érezték magukat. A legjobban talán az írja le az állapotukat, hogy ‘lemerülőfélben lévő elemhez’ hasonlították magukat”.

A fenti tünetegyüttest vitális kimerültségnek nevezték el, s Falger professzornak sikerült az elsők között bizonyítania, hogy ezek a tényezők fokozzák az infarktus, illetve a hirtelen szívhalál valószínűségét. A kutatási eredmények szerint a szívinfarktust elszenvedő páciensek kétharmada érezte magát levertnek és kimerültnek az incidenst megelőző időszakban.

„Jellemzően rövid távú állapotról beszélhetünk” – válaszolta az interjú során Paul Falger. „Általában az infarktus vagy hirtelen szívhalál bekövetkezése előtt két-három héttől három hónapig tartó időszak során jelentkeznek a tünetek. Nagyon jellegzetes, ugyanis olyan fáradtságról van szó, amelyet a páciensek saját elmondásuk szerint még soha nem éreztek. Ehhez társul a levertség és az ingerlékenység, illetve alvászavarok is előállhatnak, aminek eredményeként a beteg sokszor kimerültebben ébred, mint ahogy lefeküdt. Ha valaki ilyen tüneteket tapasztal magán, érdemes ellátogatnia háziorvosához. Nem árt, ha az orvos figyelmét felhívjuk a vitális kimerültség jelenségére, ugyanis sok esetben a rendelőkben szolgálatot teljesítő szakemberek sem feltétlenül ismerik fel az összefüggést. A teljes vérvizsgálat rendszerint fényt derít a problémára, ugyanis ezekkel a tünetekkel összefüggésben a szívkoszorúerek gyulladása is már érzékelhetően megjelenik a beteg szervezetében.”

A holland egészségpszichológus és kutatócsoportja többek között kérdőívekkel és klinikai interjúkkal próbálta felmérni, hogy milyen jelenségek előzik meg a szívinfarktus vagy hirtelen szívhalál bekövetkezését.

„A kutatást harminc évvel ezelőtt kezdtük, s azóta számtalan értékes eredményre jutottunk” – tette hozzá Falger. „A már említett kimerülést a szívkoszorúerek gyulladása okozza, ez a kettő együtt már nagyon egyértelmű jele annak, hogy valami nincs rendben. Ilyen esetben semmiképpen sem szabad késlekedni, ugyanis a vitális kimerültség mindig összefüggésben áll a szívproblémákkal.” De hogyan kerülhetjük el, hogy a tünetek jelentkezzenek, vagyis, hogy kitegyük magunkat a szívinfarktus közvetlen veszélyének?

„Tudományos bizonyítékaink vannak rá, hogy a vitális kimerültségből jelentős életmódváltoztatással ki lehet lábalni” – fejtette ki a hvg.hu kérdésére Falger professzor. „Végeztünk ezzel kapcsolatban egy több éven át tartó kísérletet, melynek keretében a betegek egyik csoportjának átfogó programot kellett végigcsinálnia, amely komoly életmódváltással járt. Zsír- és koleszterinszegény étrendet kellett követniük, rendszeresen sportoltak vagy edzettek, emellett pedig különféle stresszkezelő gyakorlatokat írtak elő számukra: jógáztak, vagy speciális légzőgyakorlatokat kellett elvégezniük.”

Az eredmények önmagukért beszéltek: a több mint ezer résztvevőt a program vége után 1, 2 és 5 évvel is megvizsgálták. Azoknál, akik végigcsinálták az életmódváltást, az artériák állapota sokkal jobb lett, mint a kísérlet kezdetekor, s javult a szervezetük oxigénfelvétele is. A kontrollcsoport tagjainak – akik a „hagyományos” szívgyógyászati kezelést kapták – artériái tovább romlottak.

„Egy ilyen életmódváltás sokszor maga is nagy mennyiségű stresszel járhat, viszont érdemes az összes elemét egyszerre bevezetni” – magyarázta Falger. „Az egészséges étkezés jelei ugyanis nem feltétlenül jelentkeznek egyből, viszont az edzés jótékony hatása már néhány napon belül érzékelhetővé válik. Ha ezeket kombináljuk, sokkal rövidebb idő alatt sokkal jobban érezzük majd magunkat.”

A vitális kimerültség elkerüléséhez kulcsfontosságú az egészséges alvás is; Falger professzor szerint ehhez két tényező szükséges: egy jó minőségű ágy, illetve a 6-8 órás időtartam betartása. Ez utóbbi érdekes, ugyanis míg a 3-4 óra alvás nyilvánvalóan nem egészséges, ugyanígy ártalmas lehet a 8 óránál lényegesen több durmolás is.

„Sokan összetéveszthetik a vitális kimerültséget a depresszióval” – figyelmeztetett a kutató. „Igaz ugyan, hogy a vitális kimerültség tünetegyüttesébe beletartozhat maga a depresszió, a két dolog nem egyenlő egymással. S az is igaz, hogy a depresszió is lehet a szívbetegség előjele, ám egy Kopp Mária professzorasszonnyal közös kutatásunk bebizonyította, hogy a vitális kimerültség jóval megbízhatóbb előjele a szívinfarktusnak, mint a depresszió.”

Paul Falger szerint, ha bárki többet is észlel magán a fenti tünetek közül, minél előbb orvoshoz kell fordulnia. Emellett pedig érdemes átgondolni – akár a vitális kimerültség kialakulása nélkül is – az életmódváltást és a stressz tudatos kezelését, feldolgozását, ezzel ugyanis csak nyerhetünk.

forrás:hvg.hu

loading...