Kezdőlap AKTUÁLIS Hetente megeszünk egy bankkártyányi műanyagot – derült ki a WWF tanulmányából

Hetente megeszünk egy bankkártyányi műanyagot – derült ki a WWF tanulmányából

A WWF és partnerei megdöbbentő tanulmányt publikáltak a napokban, miszerint az emberek átlagosan nagyjából 5 grammnyi műanyagot fogyasztanak el hetente, ami egy bankkártya súlyának felel meg. Habár az emberi szervezetre gyakorolt hatásról még keveset tudni, azt leszögezhetjük, hogy nem áldásos a közlemény.

 

A műanyaghulladék mára szinte az egész bolygót elárasztotta és aligha találni olyan négyzetméternyi területet vagy köbméternyi vizet, amelyben ne lenne egy nagyobb vagy éppen mikroméretű darab műanyag sem. Belegondolni is rémületes, legfőképpen abba, hogy ezt mi tesszük önmagunk és az élővilág ellen.

A WWF, az ausztráliai Newcastle-i Egyetem és a Dalberg fejlesztési tanácsadó közös vizsgálata szerint heti rendszerességgel az ételeink és italaink révén mintegy 2000 mikroméretű műanyagdarabot is elfogyasztunk, ami havi szinten 21, éves szinten 250 mg-ot jelent.

 „Bár saját szemünkkel látjuk, hogy a műanyagszennyezés milyen problémákat okoz az élővilágban – tengeri és édesvízi állatok akadnak bele vagy fogyasztják el akár a nagyobb darabokat is, valamint elárasztják az élőhelyeiket –, azt eddig nem tudtuk, hogy ránk, emberekre hogyan hat a természetbe kijutó műanyag.”

– mondta Antal Alexa, a WWF Magyarország kommunikációs vezetője.

Honnan jut a szervezetünkbe műanyag?

A legfőbb forrás az ivóvíz, amely egyaránt lehet csapvíz és palackozott víz is. Emellett sok van még a tengeri gerinctelenekben (rák, kagyló), a sörben és a sóban is. A szennyezettség területenként változó lehet. Habár Amerikában és Indiában a legelkeserítőbb a helyzet, mi magyarok sem dőlhetünk hátra ölbe tett kézzel.

Hazai vizsgált vizek helyzete

A WESSLING Hungary Kft. hazai vizeink mikroműanyag-szennyezettségi vizsgálata során a következő eredményekre jutott:

Duna – 50 műanyagrészecske / m3

Tisza – 4,9 műanyagrészecske / m3

Tiszta-tó – 23,1 műanyagrészecske / m3

Rába – 12,1 műanyagrészecske / m3

Ipoly – 1,7 műanyagrészecske / m3

A műanyagok legnagyobb részben fogyasztási cikkek csomagolóanyagaiból származnak. Az Ipoly viszonylagosan alacsony szennyezettségi foka annak tudható be, hogy a folyó többnyire nemzeti parki területen fut át.

A változás mindannyiunk felelőssége

Legalább annyira fontos fogyasztói szinten kontrollálni a helyzetet, mint gyártói szinten. Szigorú kormányzati szabályzásokra van szükség és arra, hogy megszülessen a fogyasztókban az igény a tudatosabb életre. Rengeteg alternatív lehetőség áll ma már rendelkezésre, amelyek közül válogathatunk. Ezzel talán megelőzhetjük, hogy szépen lassan belefulladjunk a műanyaghulladékok tengerébe.

Ha tetszett a cikk, kérlek, ne felejtsd el megosztani ismerőseiddel!

tudasfaja.com

loading...