Kezdőlap AKTUÁLIS Egy videofelvételt közölt a TEK: megmutatjuk, mi van a víz alatt

Egy videofelvételt közölt a TEK: megmutatjuk, mi van a víz alatt

MEGOSZTÁS
Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt

Döbbenetes, milyen látási viszonyok mellett kell dolgozniuk a búvároknak a dunai hajókatasztrófa helyszínén.

Mint arról korábban beszámoltunk, május 29-én szerda este, nem sokkal 21 óra után a dél-koreai turistákat szállító Hableány sétahajó a Margit hídnál ütközött össze a Viking szállodahajóval. A Hableány másodpercek alatt elmerült, azóta pedig a szakemberek összesen kilenc holttestet találtak.

Hétfőn 16 óra után két dél-koreai búvár merült le a Hableány roncsaihoz. A búvárok a korábbi merülésekhez képest jóval tovább voltak a víz alatt, a helyszínen lévő kollégánk elmondása szerint nagyjából fél órát töltöttek a folyóban. 

A Terrorelhárító Központ (TEK) hétfő este több videót is közzé tett a merülésekről (ezek egyikét láthatják fent), ezzel is bemutatva, milyen nehéz dolguk van a búvároknak a Dunában. A vízfelszín alatt már pár centivel komolyan leszűkül a szakemberek látótere, és minél mélyebbre mennek, annál inkább a vaksötét és a jéghideg víz veszi körül őket.

Hihetetlen látvány a saját szemével is látni az embernek, hogy milyen körülmények között dolgoznak a búvárok.

A következő fotó a GoogleEarth képéből és a szonárfelvételből készített montázs. A felvételt a Terrorelhárítási Központ (TEK) mutatta be ma, a sajtótájékoztatóján.



Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt

Ez pedig a közeli kép a szonárfelvételről, így pihen most a felszín alatt a turisták tömegsírjává vált 27 méteres hajó:

Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt

A holttestek keresésében jelenleg 148 rendőr, két helikopter és számos hajó vesz részt.

Hajdu János, a TEK főigazgatója először az elsüllyedt hajóról mondott adatokat: 1949-ben épült, 27,2 méter hosszú, 4,8 méter széles, magassága 5,2 méter, súlya 50 tonna.

Ma a Duna vízállása 517 cm, a balesetkor 501 cm volt. De a mélység, ahol a hajó van, közel 9 méter. A Duna 453 méter széles. A napi vízhozam közel 5000 köbméter másodpercenként. A sodrás sebessége a pillérek között 4 méter másodpercenként – ismertette.



Elmondta, hogy meghatározták a lehetséges stratégiákat, s két úton indulnak el, amelyek között nincs prioritás, egyiket a másik mellett teszik:

  1. A hajó marad a víz alatt, csak a holttesteket hozzák fel
  2. A hajótestet a holttestekkel együtt kiemelik

Hajdu ezután részleteket mondott el búvártevékenységről, amit eddig végeztek:

Az első merülés május 30-án, este 20 óra körül történt, ez egy tesztmerülés volt, azt volt hivatott ellenőrizni, hogy ebben az áramlásban lehetséges e egyáltalán bármilyen munkavégzés.

Azt állapították meg, hogy nemhogy munkavégzés, de mozgás sem lehetséges a vízben az adott állapotok mellett. A nehézbúvárok a folyó fenekére merülnek, ott térdelnek, fekszenek, vagy gyalogolnak, tehát nem úsznak. A búvár azonban a létrát sem tudta elhagyni a víz sodrása miatt.

A következő merülés másnap délután egy órakor történt, egy másik eljárással. Másik irányból, a pillér árnyékából próbáltak lemerülni. A búvár semmilyen munkát nem tudott elvégezni, önálló mozgásra sem volt képes a körülmények miatt, rövid lent tartózkodás után ekkor is vissza kellett térnie.

Közben történt valami: a búvárok légellátása a felszínről történik, a kommunikációs kábel szintén a felszínről érkezik, ezen tartják a búvárral a kapcsolatot. A két kábel egybe van fűzve, s a búvár bármerre mozog, azok mennek vele.

Visszatérés közben elakadt valamin a búvár, nem ezen a kábelen. Az a kábel nagy teherbírású kábel, ezen ki lehet húzni a búvárt. Van egy segédcső a búvár ruháján, amivel fel tudja fújni levegővel a ruhát, ha ez szükséges. Ez a cső akadt be a létrába, úgynevezett inflátor cső, levegő cső. A búvár nem volt életveszélyben, a légellátása biztosított, órákig a víz alatt tud maradni így. A merülésvezető elindította a mentőbúvárt, aki ezt a 30-40 centis csövet nem tudta kiszabadítani a létrából, ahova beakadt, ezért azt el kellett vágni, ebből levegő jött ki, ennek volt hangja.

A műszaki mentésről:

Az összes alkalmas jármű, daru és egyéb eszköz a térségbe van rendelve. Egyetlen eszközre, a Clark Ádám darura várnak, amelynek a teherbírása 200 tonna.A jelenleg a térségben tartózkodó kisebb, Táncsics nevű hajó csak 50 tonnát tud emelni. A Clark Ádám daru napokon belül megérkezhet, de amíg a vízállás ilyen magas, ez a daru nem tudja megközelíteni a helyszínt – mondta Hajdu János.

További technikai eszközöket nem terveznek a helyszínre hozni, minden, amire szükség van, ott van.



A jövő:

Ha az időjárás és a folyó megengedi, naponta több felderítő merülést tudnak végezni, hogy mielőbb a felszínre tudják hozni a holttesteket, ez a legfontosabb feladat – mondta Hajdu János.

Egy dolgot nem tesznek meg: a hajóroncsba való behatolás szigorúan tilos. Életveszélyes művelet, amiben egyetértés van a magyar és a koreai partnerek között.

Több módszeren gondolkodnak a roncs kiemelésére. Fontos, hogy a roncs ne törjön ketté. Hajdu János kijelentette: ezek célok, ám azt nem tudják megmondani, hogyan sikerül a dolgok megvalósítása.

Munkacsoportokat szerveztek a válságstábban, külön van egy búvárcsoport, hivatásos és nagy szaktudású búvárokkal. A műszaki mentésért felelős munkacsoport a második, a feladatuk a technikai eszközök üzemeltetése, mozgatása, pozicionálása. A TEK teljes reanimációs teamje a helyszínen van, a honvédkórház pedig készen áll az esetleges balesetek kezelésére.

Van egy logisztikai támogató egység, amely a rendszert üzemelteti, amit használnak a mentésnél.

Reggel és este ülésezik a válságstáb, ezeken hozzák meg a döntéseket, illetve hagynak jóvá, avagy vetnek el gondolatokat.

Az akció koreai vezetője:

A koreai nagykövetség katonai attaséja, az irányítóközpont koreai vezetője megköszönte a kormánynak és a TEK-nek és a magyar állampolgároknak a segítségnyújtást. Most a baleset után összesen 110 óra múlt el, úgy látja, ennyi idő után nincs remény arra, hogy a koreai állampolgárokat élve találják meg és hozzák a felszínre. Ezért kérik a magyar állampolgárokat, akik a Duna mentén laknak, ha találnak holttestet, rögtön jelentsék a magyar hatóságoknak.

Tiszteletben tartják a magyar döntést, hogy esetleg kiemelik a roncsot a vízből. Ha a Duna vízállása és az egyéb körülmények lehetőséget adnak erre, a koreai búvárok szeretnének bejutni a hajóba. Speciális búvárokat hoztak magukkal, 27 főt, akik ilyen feladatokra vannak kiképezve. A koreai hozzátartozók nagyon várják, hogy megtudják, mi történt a szeretteikkel. De tiszteletben tartják, hogy a magyar hatóságok a búvárok életét elsődlegesen fontosnak vélik.

loading...